Wilhelm Ramsöe - Brass Quartets Nos. 1, 2, 4, 5 / Ewald Brass Quintet / Hungaroton Classic Audio CD 2006 

Wilhelm Ramsöe: Brass Quartets Nos. 1, 2, 4, 5 (Ewald Brass Quintet) CD

HCD32351

UPC 5991813235121

MADE IN HUNGARY

TOTAL TIME: 74:28

Hungarian Summary:

Wilhelm Ramsöe (1837-1895) hegedűművész és zeneszerző karrierje legalább felerészben a könnyű műfajokhoz kapcsolódik. Csodagyerekként kezdte pályáját, 14 évesen lépett színpadra, és alig 17 éves, amikor a Dánia- és Norvégia-szerte turnézó Miller és Lewini Színtársulatok karmesterének szerződik.

1857-ben Georg Carstensen, a Tivoli Kertek alapítója összekülönbözött a Tivoli igazgatóságával, és rivális létesítmény létrehozását határozta el. Ez volt az Alhambra, ahová Carstensen, egy Lumbye-kaliberű karmestert keresve, Ramsöe-t alkalmazta zeneigazgatónak. Bár az Alhambra nem bizonyult sikeresnek, Ramsöe-nek 1864-ig sikerült állását megtartania. Ezenközben termékeny és sikeres zeneszerző volt: számos színpadi kísérőzenét, indulót, polkát írt és adott ki.

Pályájának fordulatát az 1877-es év hozta meg: Szentpétervárra ment, ahol élete végéig a  Cári Francia Opera karmestereként dolgozott. Itt találkozhatott az orosz udvari kürtzene hagyományával, és az ebből kisarjadó rézfúvós kamarazene divatjával, ami, mint később kiderült, Ramsöe-t zeneszerzői életműve legnépszerűbb darabjainak megírására ösztönözte.

Miután a kürtöket évszázadokon át Oroszországban is elsősorban a vadászatok kellékeként használták, 1751-ben bizonyos Jan Mareš, Narisin grófnak, a Cári Színházak intendánsának udvari karmestere megalapította az első, különféleképpen hangolt természetes kürtökből álló udvari kürtzenekart.


Wilhelm Ramsöe remek rézfúvós kvartettjei a bécsi klasszikus vonósnégyes műfaját álmodták át rézfúvós hangzásra. A zeneszerző legtöbbet játszott, leghatásosabb, virtuóz kompozícióiról van szó. A felvételünkön megszólaló kvartettekben a két trombitához és a tubához hol a kürt, hol pedig a harsona szolgáltatja az alt-tenor szólamot. A darabok mindegyike négytételes, az első két kvartett ciklikus formájának jellegzetessége, hogy a szonátaformájú első tételt ünnepélyes lassú bevezető előzi meg.

Ewald Rézfúvós Kvintett
(Bakó Levente, Tarkó Tamás - trombita, Kovalcsik András - kürt, Kelemen Lajos - harsona, Kelemen Tamás - tuba)

Tracklist:

I. Kvartett No.1. Op.20. 17'20''

1. Adagio-Allegro
2. Andante sostenuto
3. Allegretto scherzando
4. Vivace con molto fuoco

II. Kvartett No.2. Op.29. 18'51''

5. Preludium-Moderato quasi andante
6. Adagio
7. Menuetto. Allegretto
8. Presto

IV. Kvartett No.4. Op.37. 21'31''

9. Allegro moderato
10. Marcia funebre - Andante quasi adagio
11. Scherzo-Allegro vivace
12. Allegro molto

V. Kvartett No.5. Op.? 16'28''

13. Allegro moderato
14. Andante quasi allegretto
15. Scherzo-Allegro spirituoso
16. Finale-Allegretto vivace

Wilhelm Ramsöe (1837-1895) hegedűművész és zeneszerző karrierje legalább felerészben a könnyű műfajokhoz kapcsolódik. Csodagyerekként kezdte pályáját, 14 évesen lépett színpadra, és alig 17 éves, amikor a Dánia- és Norvégia-szerte turnézó Miller és Lewini Színtársulatok karmesterének szerződik.

1857-ben Georg Carstensen, a Tivoli Kertek alapítója összekülönbözött a Tivoli igazgatóságával, és rivális létesítmény létrehozását határozta el. Ez volt az Alhambra, ahová Carstensen, egy Lumbye-kaliberű karmestert keresve, Ramsöe-t alkalmazta zeneigazgatónak. Bár az Alhambra nem bizonyult sikeresnek, Ramsöe-nek 1864-ig sikerült állását megtartania. Ezenközben termékeny és sikeres zeneszerző volt: számos színpadi kísérőzenét, indulót, polkát írt és adott ki.

Pályájának fordulatát az 1877-es év hozta meg: Szentpétervárra ment, ahol élete végéig a  Cári Francia Opera karmestereként dolgozott. Itt találkozhatott az orosz udvari kürtzene hagyományával, és az ebből kisarjadó rézfúvós kamarazene divatjával, ami, mint később kiderült, Ramsöe-t zeneszerzői életműve legnépszerűbb darabjainak megírására ösztönözte.

Miután a kürtöket évszázadokon át Oroszországban is elsősorban a vadászatok kellékeként használták, 1751-ben bizonyos Jan Mareš, Narisin grófnak, a Cári Színházak intendánsának udvari karmestere megalapította az első, különféleképpen hangolt természetes kürtökből álló udvari kürtzenekart.

Az eleinte 15, majd 30-35 játékos mindegyike csupán 1-3 hangot játszott a fémből vagy fából készült, egyenes vagy végén ívelt, tölcséres hangszerén. Az együttes hangterjedelme akár a 4 és fél oktávot is elérhette, telt, enyhén vibrált hangja az orgonáéra emlékeztetett. Népszerűségét mutatja, hogy Erzsébet cárnő az elsők között alapított saját kürtzenekart, és hamarosan minden valamire való főúr saját kürtösökkel muzsikáltatott. Műsorukat főleg indulók, dalok, táncok, karakterdarabok alkották. Elsősorban udvari alkalmakon – fogadások, ceremóniák – szólaltatták meg őket, gyakran diplomáciai tárgyalások sikerének erősítésére, hiszen külföldi vendégekre különösen mély benyomást gyakorolt. Még látványosabb területüknek számított a „vízi zenélés”, a Néván vagy a Fontankán úszó hajókon megszólaltatott szerenádmuzsika.

A 19. század folyamán ez a jellegzetes orosz udvari zenélési forma lassan visszaszorult. Utolsó kísérletként 1896-ban, II. Miklós cár megkoronázásakor szólalt meg kürtzenekar, majd a történelem viharai méltatlanul elfeledtették az utókorral. Hatása azonban nem múlt el nyomtalanul, művek egész sora – karakterdarabok rézfúvóskvintettre, kvartettek, versenyművek – íródott exponáltan alkalmazott rézfúvós hangszerekre, együttesekre: Aliabev, Maurer, Ramsöe, majd Simon, Ewald, Glazunov, Glier kompozícióinak hangszerválasztásában, virtuóz, hangszerszerű kialakításában a szentpétervári hagyomány tovább él.

Wilhelm Ramsöe remek rézfúvós kvartettjei a bécsi klasszikus vonósnégyes műfaját álmodták át rézfúvós hangzásra. A zeneszerző legtöbbet játszott, leghatásosabb, virtuóz kompozícióiról van szó. A felvételünkön megszólaló kvartettekben a két trombitához és a tubához hol a kürt, hol pedig a harsona szolgáltatja az alt-tenor szólamot. A darabok mindegyike négytételes, az első két kvartett ciklikus formájának jellegzetessége, hogy a szonátaformájú első tételt ünnepélyes lassú bevezető előzi meg.

Ewald Rézfúvós Kvintett
(Bakó Levente, Tarkó Tamás - trombita, Kovalcsik András - kürt, Kelemen Lajos - harsona, Kelemen Tamás - tuba)

I. Kvartett No.1. Op.20. 17'20''

1. Adagio-Allegro
2. Andante sostenuto
3. Allegretto scherzando
4. Vivace con molto fuoco

II. Kvartett No.2. Op.29. 18'51''

5. Preludium-Moderato quasi andante
6. Adagio
7. Menuetto. Allegretto
8. Presto

IV. Kvartett No.4. Op.37. 21'31''

9. Allegro moderato
10. Marcia funebre - Andante quasi adagio
11. Scherzo-Allegro vivace
12. Allegro molto

V. Kvartett No.5. Op.? 16'28''

13. Allegro moderato
14. Andante quasi allegretto
15. Scherzo-Allegro spirituoso
16. Finale-Allegretto vivace