Description
Weöres Sándor: Holdbéli Csónakos - zenek es dalok, zeneszerzo: Melis László / Nemzeti Színház Zrt. Audio CD 2007
Made in Hungary
Language: Hungarian
Weöres Sándor [ejtsd: vörös] (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, muzeológus. Felesége Károlyi Amy költő volt.
| Label: | Nemzeti Színház Zrt. – none |
|---|---|
| Format: |
CD, Album
|
| Country: | Hungary |
| Released: |
2007 |
| Genre: | Stage & Screen |
Tracklist:
| 1 | Nyitány | 1:54 | |
| 2 | Jártam-keltem | 0:30 | |
| 3 | E Széles Világ | 1:20 | |
| 4 | Pávaszem Vágyakozása | 0:52 | |
| 5 | A Kérők Tervei | 3:22 | |
| 6 | Tudok Száraz Ágról | 1:04 | |
| 7 | A Hindu | 1:10 | |
| 8 | Éjjel Álmomban | 1:06 | |
| 9 | Úszom Az Égen | 3:12 | |
| 10 | Vándorlás | 1:01 | |
| 11 | Megöltem A Föld Alatt | 1:01 | |
| 12 | Barlang | 1:15 | |
| 13 | Kutyateszi Bálint | 0:36 | |
| 14 | Ki A Völgyben Hontalan | 0:51 | |
| 15 | Temóra Bosszúja | 1:22 | |
| 16 | A Szerecsenek Tánca | 1:15 | |
| 17 | E Világ Szűk Nekem | 1:56 | |
| 18 | Holdbeli Csónakos | 2:50 | |
| 19 | A tengeren | 0:32 | |
| 20 | Plem Plem | 0:34 | |
| 21 | Barna Korsóval | 1:21 | |
| 22 | Sej, Elaludtam | 1:10 | |
| 23 | Szextett | 2:05 | |
| 24 | Újra Együtt | 1:38 | |
| 25 | Tillilli | 1:51 | |
| 26 | Szí-szú | 0:51 | |
| 27 | Varázs | 0:46 | |
| 28 | Bálványok | 1:17 | |
| 29 | Rabság | 0:43 | |
| 30 | Fénylő Csónakom | 0:50 | |
| 31 | Vágta A Viharban | 5:12 | |
| 32 | Szeretem Ernyős Szemedet |
1:46 | |
| 33 | Elégett Sólyom | 0:55 | |
| 34 | Hazafelé | 1:23 | |
| 35 | Lagzi | 1:06 | |
| 36 | Véget ért A Bujdosás | 11:59 |
- Composed By – László Melis
- Written By – Weöres Sándor
"A Holdbeli csónakos három síkon játszódó történet. Remélem, képesek leszünk mindhárom történet elmesélésére.
Az első egy szerelmi történet: Jégapó, magyar fejedelem, gyönyörű leányával, Pávaszem királykisasszonnyal él Ukkonvárban. Medvefia királyfi, a lapp trónörökös, a várban apródkodik. A két fiatal olyan közel van egymáshoz, hogy a közelségtől nem látják, mennyire illenek egymáshoz. Ezzel gyakorta vagyunk így. Valami távoli, elérhetetlen dologra vágyunk (Pávaszem például a Holdba szeret bele), és ami ott van az orrunk előtt, észre se vesszük...
A második történetet lényegére Weöres Sándor azzal mutatott rá, hogy valamiféle különös, sajátos kicsinyítő képzővel láttatta művének magyar hőseit, Pávaszemet, Medvefiát, Jégapót, Vitéz Lászlót, Paprika Jancsit, Bolond Istókot. Ők ugyanis, még egy csetlő-botló, identitását kereső, szuverenitását őrizni próbáló fiatal kultúra gyermekei. Szemben az "egész ember" uralkodókkal, a kínaival, sumnéral, akik nagy múlttal rendelkező, "kész" civilizációk fiai. Sajnálatos, mondta egyszer Weöres, hogy a darabnak ezt a kulturális önazonosságról szóló vonulatáról meg szoktak feledkezni.
És végül, egy különös, transzcendens történetet is szeretnék megmutatni. Pávaszem királykisasszony lelki átváltozását. Őt fiatal, tanulatlan, elkényeztetett lányként ismerjük meg, aki a kalandok során felnőtt, önálló döntésekre, felelősség vállalásra képes nővé érik. Gondoltam, ezeket egyszer el kell mondani, hiszen a Holdbeli csónakos remek játék, amin remélem, mindenki nagyon sokat fog nevetni."
Valló Péter, rendező
