Vukán György papíron zongoraművész, és még ma is aktív fogorvos. Egyébként pedig zeneszerző, jazz-zongorista és utazó - a világban és a műfajok között.

Ez utóbbi tekintetében nem is egyszerű váltogatásról van szó, hanem a sokkal bonyolultabb keverésről. A jazz és a komolyzene határait már sokan próbálták elmosni. Gondoljunk csak azokra a Bach-művekre, melyek különféle jazzfeldolgozásokban láttak napvilágot. Vukán György azonban nem klasszikus szerzőket igyekezett átültetni a könnyedebb világba, hanem a két műfaj mezsgyéjén mozgó alkotásokat hozott létre saját kezűleg.

Ahogy ő maga fogalmaz: "a klasszikus indíttatás" és a "jazz-zenészi gyakorlat" keveredik műveiben, hogy "valami mást" tudjon nyújtani a komolyzenébe belefáradt pályatársaknak - jelen esetben a Bolero Fúvósegyüttesnek, a Győri Ütőegyüttesnek és Boldoczki Gábor trombitaművésznek.

A Bolero Fúvósegyüttes 2004-ben alakult a Győri Filharmonikus Zenekar tagjaiból, első nagysikerű nyilvános fellépésük 2005-ben volt. A 2 oboa, 2 klarinét, 2 fagott, 2 kürt és nagybőgő összeállítás igazán a klasszikában volt népszerű, de a barokktól egészen napjainkig minden korszak zenéjéből válogathatnak a játékosok.

Az együttes oroszlánrészt vállalt a CD anyagának felvételekor, a tagoknak szólistaként és kísérőzenészként is lehetőségük nyílt a bemutatkozásra. A címadó darab látszólag egyszerű feladat elé állította őket. Tömbszerű akkordok, egyenrangú szólamok, egyenes, változatlan intenzitással játszandó hangok alkotják a Mandarin holdat.

Az egyenletesség, egyenrangúság megvalósítása még egyénileg sem egyszerű feladat, több ember összjátéka esetén pedig sok-sok gyakorlás, összeszokottság szükséges a megvalósításhoz. A Bolero Fúvósegyüttes maradéktalanul oldotta meg ezt a problémát. A gyengébb hangszínek - mint például a fagott - éppen olyan intenzitásúak, mint az élesebb hangú klarinét.

A Három bagatell és a Három tánc már kevésbé megoldottak az együttes részéről. Igaz, hogy maguk a darabok is problematikusak. A műfaji meghatározhatatlanság ugyanis negatív módon nyomja rá bélyegét a művekre. Sem arról nincs szó ugyanis, hogy remek komolyzenei alkotásokat tesznek még jobbá a jazz átszüremlő elemei, sem pedig arról, hogy izgalmas, életteli jazz-zene kerül a komolyzene strukturáltsága, némileg meghatározottabb keretei közé. Itt unalmas, ötlettelen dallamok, harmóniák hallhatók, melyek egy-egy, a könnyedebb műfajból vett elemmel vannak feltuningolva.

Az előadók azon túl, hogy vigyázva eljátsszák a hangokat, nem tudnak mit kezdeni a darabokkal. A jazzelemek ritmikáját, harmóniai érdekességeit nem merik érvényre juttatni a komolyabb műfaj szorításai miatt.

Boldoczki Gábor trombitaművész nemzetközi karrierjét az 1997-ben megnyert müncheni ARD, és a Maurice André Verseny 1. díja indította el. Azóta hazánkban és külföldön is állandó vendége a legnagyobb koncerttermeknek, zenekaroknak. Ő és az együttes egyik klarinétosa (akinek a nevét sajnos nem emelte ki a booklet szerkesztője) szólaltatják meg a Borszínű tenger című darab eredetileg Maurice André és Berkes Kálmán számára íródott szólóit.

Az előadás mindkét részről pazar.

Virtuóz, könnyed, ritmikus, az összjáték tökéletes, a felszabadult játékmód elvonja figyelmünket a Ragtime visszatérő részeinek egysíkúságáról.

A Győri Ütőegyüttes 1974-ben alakult, mostani összeállításban 12 éve játszanak együtt. A lemezen a Mindörökké és még egy nap című alkotás három tételében egészítik ki a Bolero Fúvósegyüttest. Az elhangzottak itt némileg érdekesebbé válnak az új hangszínek révén, ám a zene anyaga és szerkesztettsége semmivel sem jobb az előzőeknél.

Vukán György zenéi nem sorolhatók semmiféle kategóriába. Rendkívül sok standard elemet tartalmaznak, ezek hiányában pedig elsősorban a különféle effektek, akusztikus és elektromos hangszínkeverékek dominálnak. Széleskörű zenei ismeret, néhány jó, ám kibontatlan ötlet, érdekes hangzás, de fantáziátlan felrakás, az igazi szerkesztettség hiánya jellemzi műveit.

Sem a jazz szerelmeseinek, sem pedig a komolyzene kedvelőinek nem ajánlható, mivel egyik terület lényege sincs meg bennük.

Talán tényleg az egy-egy oldal sajátságaiba belefáradt előadók számára jelenthet egy kis kikapcsolódást, kirándulást egy másik "országba", de csak azért, hogy sietve visszatérjenek eredeti területük igazi nagyságaihoz.

Bolero Fúvósegyüttes ­Győr
Vukán György -zongora, szintetizátor
Boldoczki Gábor - trombita
Győri Ütőegyüttes
Vezényel: Vukán György