Description
Vasárnapi krónika / AUTHOR: MÁRAI SÁNDOR / HELIKON KIADÓ, 2005 / PAPERBACK
ISBN: 9789632089348 / 978-9632089348
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
308 pages
A Pesti Hírlap megtisztelt azzal, hogy új életre keltette, és gondjaimra bízta ezt a híres, negyed század előtt divatos rovatot: töltsem meg, ha tudom, korszerű tartalommal. A feladat lelkesítő. Lámpalázzal és elfogódottan kezdek hozzá" - írta Márai 1936. december 6-án, első "Vasárnapi Króniká"-jában a Pesti Hírlapban. Hét esztendő legszínvonalasabb cikkeinek válogatása ez a kötet, egyben kora történelmi tablóját is nyújtja az olvasónak. Nem pusztán e zűrzavaros évek eseményeiről tudósít a szerző, legkedvesebb íróival is megismerteti olvasóit: Arany Jánossal, Karinthy Frigyessel, Mikes Kelemennel. Mi teszi ma is olvasmányossá a csaknem hetven év előtt írott cikkeket? Talán az, hogy a szerzöjük által felvetett problémák ma is aktuálisak. Vagy az, hogy Márai rövid írásaiban is megcsillantja írói értékeit: a szép, tiszta irodalmi nyelvet és a pontosan megfogalmazott értékítéleteket, amelyek persze az olvasót is rögtön állásfoglalásra késztetik.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének
