Description
V. I. Lenin Összes művei I. 1893-1894 / Lenin's works Vol 1. / Hungarian edition of В. И. Ленин: Полное Собрание Сочинении / Kossuth Könyvkiadó 1981 / Hardcover
HARDCOVER 1981
ISBN: 9789630903547 / 978-9630903547
ISBN-10: 9630903547 / 9630917483
PAGES: 525
PUBLISHER: Kossuth kiadó
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
Hungarian Description:
Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin(oroszul: Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista gondolkodó, a leninizmus névadója és a 20. századi történelem kiemelkedő hatású alakja.
Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, s már ekkor kitűnt társai közül a tudásával és a szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal és fokozatosan balra tolódva a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatóként részt vett egy diáktüntetésen, ami miatt kicsapták a kazáni egyetemről és így magánúton a szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait, szintén kitűnő eredménnyel.
English Description:
Vladimir Ilyich Ulyanov (22 April 1870[c] – 21 January 1924), better known by his alias Lenin, was a Russian revolutionary, politician, and political theorist. He served as head of government of Soviet Russia from 1917 to 1924 and of the Soviet Union from 1922 to 1924. Under his administration, Russia, and later the wider Soviet Union, became a one-party Marxist–Leninist state governed by the Communist Party of the Soviet Union. Ideologically a communist, he developed a variant of Marxism known as Leninism.
Born to a moderately prosperous middle-class family in Simbirsk (now Ulyanovsk), Lenin embraced revolutionary socialist politics following his brother's 1887 execution. Expelled from Kazan Imperial University for participating in protests against the Russian Empire's Tsarist government, he devoted the following years to a law degree. He moved to Saint Petersburg in 1893 and became a senior Marxist activist. In 1897, he was arrested for sedition and exiled to Shushenskoye for three years, where he married Nadezhda Krupskaya. After his exile, he moved to Western Europe, where he became a prominent theorist in the Marxist Russian Social Democratic Labour Party (RSDLP). In 1903, he took a key role in the RSDLP ideological split, leading the Bolshevik faction against Julius Martov's Mensheviks. Following Russia's failed Revolution of 1905, he campaigned for the First World War to be transformed into a Europe-wide proletarian revolution, which as a Marxist he believed would cause the overthrow of capitalism and its replacement with socialism. After the 1917 February Revolution ousted the Tsar and established a Provisional Government, he returned to Russia to play a leading role in the October Revolution in which the Bolsheviks overthrew the new regime.
Tartalom / Contents:
1906 | |
A partizánháború | 1 |
Újabb államcsíny készül | 12 |
A partizánháború kérdéséhez | 18 |
Kísérlet az orosz politikai pártok osztályodzására | 19 |
Megjegyzések a "szocial-demokrat" 1. számához | 26 |
Az orosz radikális későn kapott észbe | 30 |
A kadet kongresszus eredményeihez | 35 |
Nyárspolgári szellem forradalmárok körében | 40 |
Martov és Cserevanyin megnyilatkozásai a polgári sajtóban | 51 |
A dsrendkívüli pártkongresszus összehívásáról | 58 |
Hogyan írják a történelmet | 61 |
Utóirat "A szociáldemokrácia és a választási hadjárat" című cikkhez | 65 |
A szociáldemokrácia és a választási egyezmények | 69 |
Az OSZDP második konferenciája | 93 |
Felhívás a választókhoz | 102 |
A kadetokkal való blokkokról | 107 |
A kadetokkal kacérkodó szociáldemokraták elleni harc és a pártfegyelem | 120 |
Hogyan folytatják az armaviri szociáldemokraták a választási hadjáratot | 124 |
Kit válasszunk meg az állami dumába | 127 |
Újabb szenátusi magyarázat | 134 |
A mensevizmus válsága | 143 |
A munkáskongresszus és az eszerekkel való egyesülés | 166 |
A proletariátus és szövetségese az orosz forradalomban | 169 |
A Bund lapjának egyik cikkéhez | 180 |
A kormány mesterkedései a duma meghamisítására és a szociáldemokrácia feladatai | 188 |
A politikai helyzet és a munkásosztály feladatai | 194 |
A munkáspárt feladatai és a parasztság | 201 |
Előszó W. Liebknecht "Semmiféle kompromisszumot, semmiféle választási egyezményt!" című brosúrájának orosz fordításához | 206 |
Előszó K. Kautsky "Az orosz forradalom hajtóerői és távlatai" című brosúrájának orosz fordításához | 213 |
Milyen álláspontot foglalnak el a duma-választások kérdésében a polgári pártok és a munkáspárt | 220 |
1907 | |
Plehanov és Vasziljev | 225 |
Beszámoló az OSZDMP pétervári szervezetének konferenciáján a II. állami duma választásaival kapcsolatos választási megegyezések kérdésében | 232 |
A munkáspárt választási hadjárata Pétervárott | 233 |
A szociáldemokrácia és a duma-választások | 241 |
"Hallgasd meg az ostoba ítéletét..." | 266 |
A szociuáldemokrácia választási hadjárata Pétervárott | 285 |
Fokról fokra | 293 |
A 31 mensevik tiltakozása | 298 |
A pétervári választások és a 31 mensevik képmutatása | 302 |
Hogyan szavazzunk a pétervári választásokon | 313 |
A pétervári választások és az opportunizmus válsága | 325 |
Választás a pétervári munkáskúriában | 329 |
A szociáldemokraták és a szociálforradalmárok harca aay szentpsétervári munkáskúriai választásokon | 337 |
Hogyan szavazzunk a pétervári választásokon? | 342 |
Politikai Lidvall-ügy | 351 |
A pétervári választások jelentősége | 354 |
Előszó Marx L. Kugelmannhoz intézett leveleinek orosz fordításához | 359 |
A második duma és a forradalom hulláma | 368 |
A választások eredményei a pétervári munkáskúriában | 373 |
Pétervár Moszkva kerületének jelentése a II. duma választásairól | 380 |
Néhány adat a Dél-oroszországi munkáskúriai választásokról | 382 |
A pétervári választások eredményei | 385 |
Beszámoló a pétervári szervezet konferenciáján a duma-hadjárat és a dumabeli taktika kérdéséről | 393 |
Mutatók | |
V. I. Lenin eddig meg nem került munkáinak jegyzéke | 401 |
A V. I. Lenin közreműködésével szerkesztett munkák és kiadványok jegyzéke | 403 |
A feltehetőleg V. I. Lenintől származó munkák jegyzéke | 405 |
Jegyzetek | 406 |
A V. I. Lenin által idézett és említett irodalmi művek és források mutatója | 451 |
Névmutató | 480 |
V. I. Lenin életének és tevékenységének dátumai | 507 |
Tárgymutató | 514 |