Description
Úri muri / AUTHOR: MÓRICZ ZSIGMOND / Talentum Kiadó Kft.2010 / HARDCOVER
ISBN: 9789636890162 / 978-9636890162
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
Az Úri muri (1928) a múlt század végén játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet alegnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve.A regény háromsúlyos problémával foglalkozik, melyek természetesen Móricz gondjai is. Egyrészt az önpusztító,dáridókkal teli földesúri - dzsentri lét valósághű ábrázolásával annak veszélyére figyelmeztet. Másrészta környezetéből kiemelkedő, a környezeténél értékesebb földbirtokos; Szakhmáry Zoltán alakjában azerőtlenségből fakadó lefelé-süllyedés csapdáját mutatja meg. Az erőtlenség jele Szakhmáry kettősélete is - felesége mellett szeretőt tart. Ez a regény harmadik problematikája: a nő mint végzet. Másmegfogalmazásban: teljes élet csupán igazi társsal lehet, ám ezt olyan nehéz találni...Az íróegyüttérzéssel szemléli alakjait: végül is értékek és hibáikkal együtt értékes magyar emberekkallódnak vagy pusztulnak el. És ezzel a számára oly fontos ország lesz kevesebb, és a a nemzet sorsalesz nehezebb. Az örökké építkező, előre lépő Móricz saját korához intézi így mondandóját. Trianonután néhány évvel, a lassan konszolidálódó, Bethlen István miniszterelnöksége alatt némileg erőrekapott kicsi haza nem választhatja önpusztítást - bármennyi tragédia, fájó emlék van mögötte ésbizonytalan jövő előtte. Szakhmáry Zoltán részegen önmaga ellen fordítja a fegyvert: ez is virtus -magyar módra... De az igazi tett - s ezt nem csupán az Ún muri, de Móricz Zsigmond élete és életművepéldázza - nem ez! Megoldás, ám rossz megoldás; út, ám tévút. A legnagyobb virtus, hogy MóriczZsigmond barátját és fegyvertársát, Ady Endrét idézzük: a muszáj-Herkules sorsának vállalása.KaiserLászló
Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.
Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.
Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.
1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.
Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
