Description
Törökországi levelek / Mikes Kelemen / Osiris Kiadó / 2010
Kötés típusa: puhatáblás, ragasztókötött
ISBN: 9789632760551 / 978-9632760551
Olyan ember volt, akinek lelkét választott olvasmányok, a vérébe, az álmaiba átmenõ irodalmi életforma és a befelé terebélyesedõ szenvedések megfinomították, megtisztították az ember-állat pusztító ösztöneitõl. Szelíd volt Mikes, béketűrõ, "barátságos", finom franciás mosolya nem takart rosszindulatot, csak megbocsátó megértését az emberi gyengéknek. Abból a legrokonszenvesebb emberfajtából való volt, mely a nagy Erasmussal jelenik meg a lélek történetében. (...) Levelei a lélektörténet új fejezetét kezdik a magyar irodalomban: a zordonan vallásos és izzóan heroikus lelkek után õ vezeti be a humánum korát, mely Kazinczyban, Kölcseyben, Vörösmartyban a magyar irodalom legbüszkeségesebb korszakát fogja jelenteni. Balassa és Zrínyi művészi, kulturális nagyszerűsége után Mikes tette a civilizáció diadala.
Sokat és sokfélét írt, főleg pedig fordított Mikes Kelemen. A magyar irodalom klasszikusává azonban a Törökországi levelek-kel vált, szerzőjének alakja általa lett jelkép és példa. A mű azonban sok szempontból más, mint legendája, érdemes és szükséges is vele közvetlenül megismerkedni. A mai olvasót elsősorban stílusával bűvölheti el a levélregény. Az egész régi magyar prózában egyedül áll Mikes moll hangneme, intellektuális-meditatív fogalmazásmódja, elégikus, derűsen szomorkás dikciója, bájos humora. A darabos, népies, pázmányi, zrínyis prózához képest Mikesé finoman urbánus, minden székely nyelvjárási, mondatfűzési sajátossága ellenére is nyugatos (példái is francia levélírók voltak). A stílus önmagában is érték Mikesnél, a levelek azonban korántsem csupán ezzel hatnak. Mikes -hasonló tónusban igen sok misszilis (elküldött) levelet is írt, azok mégsem hasonlíthatók e levélciklusához. A Törökországi levelek ugyanis valóban regényszerű, két főszereplője a leveleket író rodostói száműzött (aki teljesen nem azonosítható Mikes életrajzi alakjával), valamint a teljesen fiktív címzett, P. E. grófné, akinek érdekes, rokokó figurája egészen különleges bravúrral van felépítve a hozzá írott levelek szövegében. Igen sok történelmi, kortörténeti érdekesség is van e levelekben, II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról, ám ezeknél sokkal fontosabb és regényszerűbb a két főszereplő egyszerre éteri és földies kapcsolata, amelynek sajátos villódzását, különös, rejtett erotikáját, szentimentális s mégis távolságtartó csevegését az előre- és visszautalások, a motívumismétlések és intenzív formaszerkezetek gazdag szövedékével varázsolja lebegővé, igazán irodalmivá a szerző.
