Description
Tolcsvay László – Kapcsolj Át! - Extraton '93 / Schenk és Tsa. Kft. Audio CD 1993
UPC 5999544156104
ST 001
Made in Hungary
Recorded, mixed and mastered in Főnix studio in 1993.
Kapcsolj át! (1993) szövegíró: Müller Péter Sziámi
Tolcsvay László, született Tolcsvay Nagy László (Budapest, 1950. június 24. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész. Felesége a Kossuth-díjjal és A Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett Péreli Zsuzsa képzőművész, testvére Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas zenész.
| Label: | Schenk és Tsa. Kft. – ST 001 |
|---|---|
| Format: |
CD, Album
|
| Country: | Hungary |
| Released: |
1993 |
| Genre: | Rock, Pop |
Tracklist:
| 1 | Angyal | 4:06 | |
| 2 | '68 | 4:14 | |
| 3 | Babiloni Csönd | 4:10 | |
| 4 | Pomádé Király | 5:20 | |
| 5 | Az Ártatlanok Kereszteshadjárata |
5:40 | |
| 6 | Kapcsolj Át! | 4:00 | |
| 7 | Szőttes | 5:33 | |
| 8 | Mit Keresünk E Csúcsokon? | 4:15 | |
| 9 | Ali Baba Audienciája | 5:18 | |
| 10 | Karnevál | 3:55 |
- Bass Guitar – Tóth Tamás
- Drum – Csurgay Attila
- Engineer [Sound] – Jánossy Béla
- Graphics – Fényi András, Vadas Szabolcs
- Guitar – Tolcsvay Béla, Óvári Miklós
- Guitar, Vocals – Móricz Mihály
- Lyrics By – Müller Péter
- Music By, Lead Vocals, Guitar, Synthesizer, Computer, Piano, Organ, Music Director, Arranged By – Tolcsvay László
- Percussion – Németh Oszkár
- Photography By – Göbölyös Luca
- Producer – Schenk János
- Saxophone – Csepregi Gyula
- Trombone – Friedrich Károly
- Trumpet – Sipos Endre
- Vocals – Anti Tamás, Szabó Csilla
Tolcsvay László 1950-ben született Budapesten. A pályája aktív korszakában elsősorban rockopera- és musicalszerzőként jegyzett zenész a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége volt. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. A Tolcsvay Trio alapító tagjainak egyike volt. 1968-ban vált ismertté, amikor megnyerték a Ki mit tud című televíziós tehetségkutatót. Együttesük az elsők között ötvözte a rockzene elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai könnyűzenének.
1973-ban komponálta Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményére a később legendássá vált megzenésítését, amely korosztályának, sőt fiatalabb generációknak is egyfajta himnuszává vált. Ugyancsak 1973-tól a Fonográf együttes tagja és zeneszerzője lett, az együttes tagjaként több mint tíz lemez készítésében vett részt. A zenekar a részvételével a 70-es évek Kelet-Európájának egyik legnépszerűbb zenekarává vált. Szerepeltek Hollandia, Belgium és Németország színpadain és tévéprogramjaiban is.
A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem) hosszú ideig írt dalokat Koncz Zsuzsa, Halász Judit és mások számára is. Közel száz, ma már legendás nagylemez őrzi munkáját.
1987-ben komponálta a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.
Színpadi művei közül a legjelentősebbek közt említhető a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal), mely tíz évig a Madách Színház sikerdarabja volt. A musicalt 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre is bemutatta angol szereposztásban. A Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) premierje szintén a Madách Színházban volt 1991 húsvétján. Több nyelvre lefordították, és Pozsonytól Brnóig, Németországon, Ausztrián, Svájcon és Olaszországon át Amerikáig örvendeztette meg az embereket. A Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten pénze című musicalt (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) 1995-től tizenhárom évig játszották a Madách Színházban, és számos magyar vidéki színház tűzte műsorára. Emellett tíz éven keresztül minden decemberben Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézott az előadás. 2015 óta a Budapesti Operettszínház is játssza.
1999. szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház a Beszterce ostroma című daljátékát, a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.
1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponált Bella István verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.
1994-ben a Győri Balett mutatta be Bábel című táncdrámáját, 2002-ben pedig az ÖrökKörök című balettjét. Az utóbbi kompozícióhoz Bródy János írta a verseket, mindkét mű koreográfusa Bombicz Barbara volt.
2003-ban komponálta a Rákóczi-fantáziát, amelyet a Párizsi Magyar Intézetben mutattak be. A mű 2004-ben a Római Magyar Akadémián, 2005-ben pedig Kassán és Brüsszelben is hallható volt.
2006-ban Egy mondat a szabadságról címmel kantátát komponált Bródy János versére, amelyet a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben mutattak be az 1956-os forradalom 50. évfordulóján.
2013-ban a Tamási Áron meséjére írt Ördögölő Józsiás című tündérmusicaljét Bori Tamás verseivel a Budapesti Operettszínház mutatta be.
2015-ben a Stendhal regénye nyomán készült Vörös és Fekete című regényes musicaljét mutatták be (Müller Péter Sziámi) a kaposvári Csiky Gergely Színházban.
