Description
Superbutt – Music For Animals / Double Deluxe Edition / EDGE Records 2x Audio CD 2011
UPC 5999505136848
Description:
A Superbutt rock és metal együttes 2000-ben alakult meg Budapesten, és azóta 5 stúdióalbum került ki a kezeik közül angol nyelven, illetve a Szájon át című EP, és a Music For Animals dupla lemez kettes korongja magyarul.
Európa-szerte több mint 600 koncerten vannak túl, és lemezeik több mint tíz országban jelentek meg hivatalosan.
A Superbutt 2011. elején szerződést kapott a német Sonic Attack kiadótól, és az időközben összegyűlt dalvázlatokból és ötletekből új lemez készítéséhez látott. A részben Berlinben rögzített és kevert zenei anyag túlnyomórészt Kovács Attila gitáros és a dupla album megírására és felvételeire a zenekarhoz csatlakozott Fellegi Ádám dobos (korábban Newborn, Bridge To Solace, The Idoru) munkája, az ő – a korábbiaktól eltérő – zenei látásmódjuk pedig erőteljesen meghatározta az irányt, amerre a Superbutt elindult.
A Music For Animals dupla lemez 2011. szeptember 30-án látott napvilágot, és Európa-szerte nagyon jó kritikákat kapott a szaksajtóban.
Product Details:
Tracklist:
1. Cleaver
2. Best Plays
3. The Devil You Run With
4. Natasha
5. Out Of Reach
6. Of This Gloom
7. Ugly Head
8. Evil Blues
9. Revolting Kids
10. The Murder Of Socrates
CD 2:
1. Pont középre
2. Túlütés
3. Pokolra kell
4. Szikra
5. She's A Lady (Tom Jones)
6. Panic
7. Rockin' In A Free World (Neil Young)
More Details:
Ami a jelenlegi tagságot illeti: a Kovács-Vörös-Fellegi-Práznek lemezkészítő csapathoz 2011 májusában, a felvételek utolsó időszakában csatlakozott Nedoluha György basszusgitáros, majd a koncertekre Erdei Attila dobos. Práznek Tamás gitáros 2012. májusában egészségügyi problémák miatt kénytelen volt abbahagyni az aktív zenélést, így a Superbutt jelenleg Kovács-Nedoluha-Erdei-Vörös felállásban folytatja munkáját.
Kovács Attila (ex-Watch My Dying, ex-Varsó): ha volt valaki, akit egyáltalán nem kellett félteni saját kiteljesedésétől, az bizonyára Attila volt, hiszen neki köszönhető az, hogy a Music For Animals új lendületet kölcsönözhet a Superbuttnak. Ennek alapja azonban a nagybetűs metal (nem mintha ez kérdés lett volna), és az alműfajok közötti lavírozás adja meg igazán azt a változatosságot, ami a korábbi kiadványok felszabadultságát hivatott új köntösben felmutatni. Riffjei és szólói egyaránt tekintettel voltak arra, hogy milyen groove-ok és hajlítások fértek eddig is bele a Superbutt repertoárjába, de akkor sem kell félteni, ha durvább reszelésekről és felgyorsításokról van szó. Játéka alapjaiban határozza meg az anyag minőségét, de erre a továbbiakban térek ki bővebben.
Práznek Tamás: az egykori technikusból teljes értékű gitárossá vált zenész jelenti egymagában azt a kapcsot, ami alapján érdemes a Music For Animals előzményekkel való kapcsolatát vizsgálni, hiszen Tamás már a You And Your Revolution felvételeiben is kimutatta a foga fehérjét, valamint fel is játszott pár témát. Ennek tükrében talán nem lövünk mellé, ha egy olyan képet rajzolnánk ki a munkafolyamatokra vonatkoztatva, amelyben Attila témáinak szerteágazó mivoltát Tamás rendezte egységbe annak minden megszokott karakteri elemével együtt, persze beadva a derekát a szigorúbb összhatásnak, ami egymagában is a legnagyobb (és feltehetően egyetlen igazán számottevő) keretet biztosítja az új lemez dalainak.
Nedoluha György (ex-A Losing Season): a legnehezebb feladat így is Györgyre hárult, hiszen a Superbutt arculatában mindig is oroszlánszerepet vállaltak Salim brutális tappingjei és futamai, amelyek azonban teljesen elmaradnak az új arculatból. Igazán kiugró basszustéma csak el-elvétve hallható a lemezen, de ebben az is közrejátszik, hogy a dalszerkezetek sem feltétlenül biztosítanak több lehetőséget annál, minthogy a riffek és váltások pusztán le legyenek követve, holott ez az izgalomfaktorból is visszavesz amellett, hogy erre volt szükség ahhoz, hogy a Superbutt tényleg újrakonstruálhassa saját arculatát. Talán emiatt is állapíthatjuk meg joggal azt, hogy összességében egyszerűsödnie kellett a zenekarnak ahhoz, hogy nyersebb megszólalást tudhasson magáénak, hiszen a korábbi technikai lehetőségek akaratlanul is összekapcsolódtak egy olyan hangulatvilággal, amitől az új anyag éppen hogy elrugaszkodni próbál.
Erdei Attila (ex-Agregator, Autumn Twilight): az átjáróház-jellegű felállás pedig nem csupán a basszusgitárnál érződik (hiszen Salimot előbb Barczi Gábor helyettesítette), hanem a doboknál is, ugyanis az anyagot még Fellegi Ádám (ex-Bridge To Solace, ex-The Idoru) játszotta fel, a koncerteken mégis Erdei Attila helyettesíti őt, ezzel is sessionként érvényesülve a bandában. Mindemellett a dobtémák kapcsán egyedül annyit lehet mondani, amit már eleve tudtunk a zenekarról: a dinamizmust a riffek mellett nagyban meghatározták az adott váltások is, és Ádám jó szokásához híven nem is sajnálta a lehető leggazdagabb cinjátékkal és szüntelen duplázással kísérni a tételeket, ami jócskán hozzáteszi a magáét a szigorúbb összképhez is. Sajnos az igazán kiugró pillanatok itt is kimaradnak, mert ahhoz olyan ritmusszekcióra lenne szükség, ahol a basszusgitár is több szabad teret kap, de funkciójához mérten a dobjáték is alárendelődhetett az új irányú riffeknek.
Vörös András: a zenekar egyetlen biztos pontja lényegében az, akinek jelenléte miatt nem is futhatna új néven a banda, hiszen hangszíne, jellegzetesen öblös dallamai, valamint szükség szerint csipkelődő, fekete humorba bocsátkozó, irodalmi igényességű szövegei mindig is nagyban hozzátettek a Superbutt folyamatos felnövéséhez. Orgánumát pedig az új dalokban is bátran kihasználja: ha kell, suttog, ha kell ordít, de azért többnyire tiszta hangjával él, mindenesetre még egy-egy kórusba is szívesen belemegy, ha a helyzet úgy kívánja. Nagy segítséget jelent számára a gitárosokkal való összjáték, hiszen több dalban is megfigyelhetünk egyfajta kérdezz-feleleket, ami jócskán előmozdítja a verzék lendületét is.
