• Bass [Fender], Tenor Saxophone, Soprano Saxophone, Flute – Károly Frenreisz
• Guitar, Acoustic Guitar – Szücs Antal Gábor
• Organ, Synthesizer [Moog], Piano, Piano [Fender] – Papp Gyula
• Percussion, Congas – Fekete Gábor
• Vocals – Fekete Gábor, Károly Frenreisz, Papp Gyula, Szücs Antal Gábor

1974-ben jelent meg Skorpió debütáló albuma, A rohanás. Általában ezt tekintik az első hard rock-albumnak a magyar könnyűzene történetében.

A rohanás a Skorpió legsikeresebb albuma, megjelenése után több, mint százezer darabot adtak el belőle, így aranylemez lett.

Ezen hallható az együttes egyik legsikeresebb dala, az Így szólt hozzám a dédapám, melyet a rádiók ma is gyakran játszanak. Bár a dal alighanem a Skorpió egyik legismertebb felvétele, countrys hangzása mégsem jellemző az együttesre. A dalok többségét az együttes vezetője, Frenreisz Károly írta és énekelte.

Az album hangzásában újat hozott a magyar zenei életbe: korábban – kevés kivételtől eltekintve – nem létezett sikeres együttes, mely hard rockot játszott.

A Skorpió zenéjében kulcsszerepe volt a ritmusszekciónak, a dobnak és a basszusgitárnak; az album dalaira jellemző Frenreisz erős, néha szolisztikus basszusjátéka (például a Másképp dobogna, a Keresem, keresem… és a Szikrázzatok, lányok című dalokban) és Fekete Gábor dobolásának előtérbe kerülése (a Fantáziában és a Másképp dobogna című dalban dobszóló is van).

Papp Gyula orgonajátéka tovább erősítette a hangzást, de melodikusabb színezetet is adott annak, például a Fantáziában, vagy az Így szólt hozzám a dédapámban. Ugyancsak Papp Gyula volt az egyik első magyar billentyűs, aki szintetizátort használt (kiváló példa erre a Minden nap megtörténhet velem szintetiszátorszólója).

A hangzást végül, de nem utolsósorban, Szűcs Antal Gábor virtuóz gitárjátéka egészítette ki. A Jó lenne, ha szeretnél központi riffje és a Keresem, keresem… két gitárszólója az album csúcspontjai közé tartozik. Emellett ő énekelte az Így szólt hozzám a dédapám című dalt.

A Skorpió Rohanás című, bemutatkozó albumát gyakran emlegetik úgy, mint az első magyar hardrock-nagylemezt. Ez a felvetés sajnos nem teljesen igaz, ám ez nem von le semmit az album értékeiből és érdemeiből. Ha szőrszálhasogató módon, minden áron meg szeretnénk nevezni az első hazai, tisztán hardrock-albumot, akkor véleményem szerint az Élő Omega lenne a megfelelő választás - unikálisságuk miatt nem számítva az Omega hasonlóan keményebb hangütésű Éjszakai országút című lemezét, a Hungaria „útkereső” Tűzveszélyes című albumát, vagy a Locomotiv GT első két korongját .

Frenreisz Károly az LGT-ből való kikerülése után egy percig sem ücsörgött tanácstalanul, azonnal belevágott egy új zenekar létrehozásába. Kezdetben csak trió-formációban gondolkodott, kicsit az Emerson, Lake & Palmer zenei világát alapul véve. Ehhez hívta meg Fekete Gábor dobost, aki akkoriban épp kiszorult az újjáalakuló Hungariából, valamint Papp Gyula billentyűst, akit a Miniből csábított el. Rövid idő elteltével azonban úgy döntöttek, új zenei ötleteik mégiscsak igénylik egy gitáros jelenlétét. Szűcs Antal Gáborral márciusban kezdődtek el a tárgyalások, aki közben még a Hungaria tagjaként elutazott egy végeláthatatlan szovjet turnéra az együttessel. A turné végén, májusban bejelentette Fenyőéknek, hogy elfogadta Frenreisz Károly ajánlatát, és a Skorpióban folytatja tovább a gitározást. Amíg a Skorpió Szűcs Antal Gáborra várt, bőven akadt idejük dalszerzésre, sőt, még arra is, hogy megírják és felvegyék Zalatnay Sarolta Hadd mondjam el című nagylemezét. Az albumon Móricz Mihály gitározik, aki ekkor a Tolcsvayék és a Trió tagja volt (ami épp ebben az időszakban olvad bele a KITT Egyletbe).

1973 őszén, mintegy ízelítőként a boltokba került egy szép, egyedi borítóval tervezett kislemez, mely a Hosszú az út és Szevasz, haver című dalokat tartalmazta. Utóbbi dalban Frenreisz így fogalmaz: „két éve már, hogy járok hozzád, de nekem jókat sosem mondtál / jó, hogy látok újabb arcokat, és már halkan hallom az új dalokat”. Ez a strófa minden bizonnyal elvarrja a szerző Locomotiv GT-hez fűződő érzelmi szálait, s egyben jelzi, hogy az új banda lelkesen dolgozik, formálódnak bemutatkozó albumuk, a Rohanás dalai.

A lemezt indító, s egyben címadó dal, a Rohanás lélegzetelállító lendülete egy szemernyi kétséget nem hagy afelől, hogy Frenreisz Károly rendkívüli képességű muzsikusokat gyűjtött maga köré. A hangzás robosztus, itt hallhatjuk először Frenreisz brutális basszushangszínét, amit Fender Precision gitárjának és Marshall stackjének segítségével kevert ki. Egyszerűen beleremeg a plafon… Mindez kiegészül Fekete Gábor kiválóan rögzített, energikus dobolásával, és egy olyan finomság, mint a két szólamban (gitár és orgona) előadott vezetőriff, már csak a pont az „i” betűn.

A Jó lenne, ha szeretnél húzós sláger, Frenreisz iránymutató szövegével: „Ha az élet gondba feledkezett, lépjél odébb könnyedén / másképp hajtsd a szekeredet, ne állj meg, menj felfelé”. A szám laza, ám fényesre polírozott előadásában Papp Gyula briliáns elektromos zongora (Fender Rhodes) játékával irányítja magára a figyelmet, ám az ezt követő Gershwin átiratával (Fantázia Gershwin Rhapsody In Blue-jának témáira) egyszer s mindenkorra meggyőződhetünk róla, hogy ő a magyar könnyűzene egyik legnagyobb hangszeres zsenije. A kompozíció egyik központi eleme a szintetizátor, hallhatjuk tőle azt a fajta Hammondozást is, amit a Mini-kislemezeken, és helyenként Szörényi Levente Utazás című lemezén már megcsillanthatott. (Nem sokon múlt, hogy Papp Gyula a Fonográf tagja legyen.)

Frenreisz basszusa ismét eget rengető. Egy rövid dobszólót is hallhatunk Fekete Gábortól, és az általa megszólaltatott ütőhangszerek még némi humort is kölcsönöznek a tételnek. Szűcs Antal Gábor rövid akusztikus gitár-betétjével és Frenreisz ragyogó szaxofonjátékával együtt olyan progresszív, dzsessz-rock alapú muzsikát élvezhetünk, mint amilyennel például a lengyel SBB is kísérletezni kezdett ebben az időszakban.

A Másképp dobogna zenéjét Frenreisz Károly, szövegét viszont Fekete Gábor írta. Ő is énekli a dalt, melynek mondanivalója ma talán még aktuálisabb, mit 1974-ben: hagyjuk a gépeket, inkább az emberi szívvel foglalkozzunk. Fekete ismét bemutat egy dobszólót, mely a stúdiókísérletezések eredményeképpen úszkál a sztereótérben. A szám csúcspontja mégis inkább Frenreisz nevéhez köthető, mert hallhatunk tőle egy kétszólamú szaxofonszólót, ami egyszerűen „csak” pazarul hangzik.

A második oldal nyitódala a lemez kakukktojása. Az album számai közül a Szűcs Antal Gábor és Frenreisz Károly által jegyzett Így szólt hozzám a dédapám futotta be a legszédületesebb karriert. Pedig az eddig hallott hard rocknak nyoma sincs. A dal kicsit mintha az angol folkból merítene, ugyanakkor countrys hangulata is van. Ötletes a lovaglást imitáló dobolás, ám mégis a szintetizátor-riff adja meg a megszólalás sava-borsát. Kétségtelen, hogy Papp Gyula zseniális főtémája nagymértékben hozzájárult a szám népszerűségéhez.

A morcos Keresem, keresem… előterében ismét Frenreisz basszusa áll, amit némileg Papp Gyula finom elektromos zongorajátéka ellensúlyoz. A frenetikus gitárszólók alatt gyakran csak dob-basszus kíséret hallható, így a zenekart ideiglenesen trió üzemmódban is hallhatjuk. A ritmusszekció játéka annyira feszes és pregnáns, hogy Papp Gyula elektromos zongorajátéka „csak” ízletes fűszerezésként hat. Szűcs Antal Gábor először kap szélesebb teret, amit maradéktalanul képes betölteni. Gitárjának hangja testes, játéka felettébb technikás, ugyanakkor szépen ívelt is. Ha valaki számára eddig nem volt nyilvánvaló, itt mindenképp bizonyosságot nyer, hogy Szűcs Antal Gábornak (még ma is!) Magyarország legkiválóbb gitárosai között a helye.

A kompozíció látszólag vontatottnak tűnik, ám a dalban szenzációs zenélést élvezhetünk. Mintegy feloldásképp, a lemezen egy ballada következik, amely a korabeli zenerajongóknak már ismerős lehetett egy évvel korábbról: a Miért kell elfelednem című dal Zalatnay Sarolta Hadd mondjam el című albumán is helyet kapott.

A Skorpió változata teljes mértékben megegyezik Zalatnayéval, szinte még Szűcs Antal Gábor is hangról hangra játssza el Móricz Mihály gitárszólamait. Frenreisz Károly talán élete legjobb énekesi teljesítményét nyújtja Papp Gyula Hammond-szőnyege és a Leslie-szekrényen keresztül felvett gitározás mellett. Fekete Gábor dobolása is rendkívül izgalmas: nyugtalan fillekkel színez, lábdobpontozásai állandó feszültséget keltenek.

Csodás unisono vezeti be és adja meg egyben a Minden nap megtörténhet velem című szám alapját. A lendület megkapó, a középpontban a ropogó basszus mellett Papp Gyula áll a szintetizátorral, mialatt a banda újabb unisonokkal örvendezteti meg a hallgatókat. Papp játéka hemzseg az ötletektől, egy csúcsformában lévő, sziporkázó muzsikust mutat. Helyenként – a Keresem, keresem…-hez hasonlóan – itt is trió-üzemmódba váltanak, ám ezúttal nem a gitár, hanem a Hammond-orgona játssza a főszerepet szólóhangszerként. Ízelítőt kaphatunk abból, hogy milyen lett volna a Skorpió megszólalása akkor, ha az eredeti elképzelések érvényesülnek és az Emerson, Lake & Palmer által inspirált, alapvetően gitár nélküli felállás válik véglegessé.

A lemezt az Esti ének zárja, mely témájában a rohanás koncepciójába belesimulva egy kis megnyugvást kínál a „napi harc” után. Papp Gyula melódiaíve Bartók Béla Este a székelyeknél című darabjából merít ihletet. Kellően nyugalmas és kecses, jó kontrasztot teremt ezzel a lemezen szinte egész végig hallható, csúcsminőségű hard rockkal, azzal a zenével, amit Frenreisz Károly talán az LGT-nek álmodott néhány évvel korábban.

A Skorpió 1974-ben elkészítette tehát Magyarország ha nem is az első, de talán legjobb hardrock-albumát, amelyből megjelenése után több mint százezer darabot értékesítettek, s amit a mai napig életben tart az albumon hallható muzsika elsöprő energiája. Ám a lényeg: Frenreisz Károly – hűen a Jó lenne, ha szeretnél című dalban megfogalmazott gondolatokhoz – az LGT kötelékeit hátrahagyva könnyedén odébb lépett és meg nem állt, elindult felfelé.

Mint ahogy a lemez maradéktalanul bizonyítja, a Rohanás egy igazán izgalmas és különleges zenekar névjegye. Ez a zenekar, a Skorpió ugyan elsőre alkotta a legnagyobbat, az elkövetkező bő évtized azonban mégis tartogatott meglepetéseket.  Szerző: Majnik László