Description
Sejtbiológia / Darvas Zsuzsa - László Valéria / Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió Kft. / 2005
Szerző
Dr. László Valéria
Dr. Darvas Zsuzsa
Lektor
Dr. Csaba György
Dr. Fülöp Kristóf
Dr. Igaz Péter
Dr. Dobozy Ottó
Dr. Kovács Péter
Kötés típusa: fóliázott karton
ISBN: 9789639214798 / 978-9639214798
A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását éli meg. Elsőéves orvos-forgorvos-gyógyszerész kar hallgatóinak tananyaga, mely segíti megértetni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. Tapasztalatunk szerint nemcsak egy olyan jegyzet készült, amelyet meg kell tanulniuk a diákoknak, hanem sikerült belevinni a szerzőknek azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltötte őket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett!
Előszó helyett Itt szeretnénk köszönetet mondani kollégáinknak, akik ezt az igazán hálátlan és nehéz feladatot, amit a lektorálás jelent, elvégezték. Számos jó tanáccsal és a szükséges kritikával segítették a munkánkat, ami számunkra nem volt könnyű feladat. Reméljük, hogy a hallgatóknak nemcsak egy olyan jegyzetet készítettünk, amelyet meg kell tanulniuk, de sikerült belevinnünk azt az érzést is, amely a jegyzet megírásakor és átírásakor eltöltött minket. Ez az érzés a csodálat. Milyen csodálatos kis egység a sejt, milyen tökéletesen és logikusan szervezett! Mi sem, és így a hallgató sem menekülhet meg a molekuláris szemlélettől, amely manapság a biológia és az orvostudomány minden területén uralkodóvá vált. Igyekeztünk csak annyi molekulát és molekuláris mechanizmust megemlíteni, amelyet feltétlenül szükségesnek tartottunk a sejtben zajló folyamatok megismeréséhez és megértéséhez. Kívánjuk, hogy a leírtak segítsék a hallgatókat más tárgyak anyagának megértésében és elsajátításában is. A jegyzet immáron negyedik, javított kiadását tartják a kezükben és persze ez is több (kb. 20 oldallal) mint az előző. Mentségünkre legyen mondva a többlet nemcsak több szöveget, de több képanyagot és ábrát is jelent. Reméljük ez segít jobban megérteni a sejtekben zajló, néha bizony komplikált eseményeket. Minden kedves kollégánknak és hallgatóinknak köszönjük az értékes együttműködést!
Tartalom:
Bevezetés: Az eukarióta sejt | 1 |
A kompartmentek közötti kapcsolat, a sejten belüli transzport | 1 |
A plazmamembrán felépítése és működése | 11 |
Membránlipidek | 12 |
Membránfehérjék | 13 |
A plazmamembrán fluiditása és szerveződése | 14 |
A sejtburok (external coat vagy glikokalix) | 16 |
A plazmamembrán transzportfolyamatai | 17 |
Egyszerű diffúzió | 17 |
Passzív transzport (facilitált diffúzió) | 17 |
Aktív transzport | 19 |
A sejtmag felépítése és működése | 23 |
A sejtmag szerkezete és főbb feladatai | 23 |
A sejtmaghártya, a nukleáris lamina és a magpórus | 24 |
A magpórusok szerkezete és működése | 26 |
A nukleáris transzport mechanizmusa | 26 |
A magon belüli szub-, illetve alkompartmentek | 31 |
A DNS működés közben: az RNS képződés (transzkripció) folyamata | 37 |
A mag legjobban ismert és szervezett alkompartmentje: a magvacska (nukleolusz) | 43 |
Az eukarióta génműködés szabályozása | 46 |
Az eukarióta génműködés transzkripciós szintű szabályozása | 47 |
Az eukarióta (részben az emberi) genom összetétele | 58 |
Az endoplazmás retikulum (ER) | 61 |
A sima felszínű endoplazmás retikulum (SER) | 62 |
A durva felszínű endoplazmás retikulum (DER) | 63 |
A fehérjeszintézis (transzláció) | 64 |
A fehérjeszintézis lépései | 66 |
Fehérjeszintézis DER-hez kötött riboszómán | 70 |
Egyéb poszttranszlációs (fehérjeszintézis utáni) módosítások | 73 |
A fehérjeszintézis gátlása | 74 |
A Golgi-apparátus felépítése és működése | 75 |
A Golgi-apparátus felépítése | 75 |
A Golgi-apparátus működése | 76 |
Transzport a TGN-ből: lizoszomális transzport, szekréció és exocitózis | 79 |
Szekréció másképpen: az ER-Golgi útvonal kikerülése | 82 |
Endoszomális-lizoszomális kompartment és az endocitózis | 85 |
Az endocitózis/pinocitózis típusai | 85 |
Klatrin burkos vezikulum útján történő endocitózis | 86 |
Nem klatrin burkos vezikulummal történő endocitózis | 87 |
A saját anyag bekebelezése: autofágia | 91 |
Fehérje bekerülése a lizoszómába az endoszómák megkerülésével: karrier mediált proteolízis | 92 |
Az endoszomális-lizoszomális kompartment | 93 |
Az endoszomális-lizoszomális kompartment felépítése | 93 |
Az endoszomális-lizoszomális kompartment működése | 94 |
A fehérjék bontásának nem lizoszomális útja: a proteaszóma | 97 |
A vezikuláris transzport | 101 |
A vezikuláris transzport fő molekulái, jellemzői | 101 |
A vezikuláris transzport mechanizmusa | 104 |
A klatrin burkos vezikulumok képződése és lefűződése | 104 |
A COP burkos vezikulumok képződése és lefűződése | 105 |
A vezikulumok kikötődése és a membránok fúziója | 107 |
A vezikuláris transzportfolyamatok szabályozása | 110 |
A mitokondrium | 111 |
A mitokondrium felépítése | 111 |
A mitokondrium működése | 112 |
Az oxidatív foszforiláció | 112 |
A mitokondriális fehérjeszintézis | 114 |
A mitokondriális lipidszintézis | 114 |
A mitokondriumok legfontosabb transzport folyamatai | 114 |
A mitokondriális fehérjeimport | 115 |
A mitokondriális genom (mtDNS) | 117 |
A mitokondriumok osztódása | 118 |
A mitokondriumok eredete | 119 |
A peroxiszóma | 121 |
A sejtváz | 123 |
Mikrotubulusok | 124 |
Mikrotubulus asszociált fehérjék (MAPs-ok) | 128 |
Mikrofilamentumok (aktin filamentumok) | 130 |
Az aktinhoz kapcsolódó fehérjék (ABPs) | 132 |
A kérgi aktin réteg | 134 |
Intermedier filamentumok | 136 |
A sejtek egymáshoz és környezetükhöz való kapcsolódása | 139 |
A sejt-sejt közötti kapcsolatban résztvevő molekulák | 139 |
Az extracelluláris mátrix (ECM) és a sejt-ECM közti kapcsolatban résztvevő molekulák (substrate adhesion molecules: SAM) | 143 |
Sejtkapcsoló struktúrák | 146 |
A sejtkapcsoló struktúrák típusai | 147 |
A sejtek mozgása | 155 |
Csillós és ostoros mozgás | 155 |
A csilló és az ostor felépítése | 155 |
A mozgás mechanizmusa | 156 |
Amiboid mozgás (migráció) | 158 |
A sejt polarizációja és az állábak kinyújtása | 159 |
Új kapcsolódások kialakulása | 159 |
A sejt hátulsó felének a mozgás irányába történő húzása, húzódása | 159 |
Az izommozgás | 160 |
A vastag miofilamentum | 162 |
A vékony miofilamentum | 163 |
Egyéb, a szarkomerek felépítésében fontos fehérjék | 163 |
Az izomkontrakció | 164 |
Egyéb izommozgások | 166 |
A sejtek működésének szabályozása | 169 |
A ligandok és receptoraik | 170 |
Ligandok hatása receptorok nélkül | 171 |
Az intracelluláris receptorok | 171 |
A membránreceptorok | 172 |
A G fehérjékhez kapcsolt receptorok | 173 |
A szignál transzdukció jelentősége | 178 |
A sejtciklus és szabályozása | 181 |
A korai embrionális sejtciklus | 183 |
A standard sejtciklus | 183 |
A soksejtűek sejtjeire jellemző sejtciklus | 184 |
G0-G1 átmenet | 189 |
G1-S átmenet, S-fázis | 191 |
G2-M átmenet | 192 |
M-fázis | 194 |
A kromoszóma kialakulása | 195 |
A sejtmaghártya eltűnése és újraképződése | 197 |
A mitotikus orsó felépítése és szerepe a mitózisban | 198 |
A metafázis-anafázis átmenet | 201 |
A citokinézis | 202 |
Ellenőrzési pontok | 203 |
A meiózis | 205 |
A meiózis szakaszai | 205 |
Oogenezis | 209 |
Spermatogenezis | 210 |
A meiózis szabályozása | 211 |
A sejtek öregedése | 213 |
A melléktermék felhalmozódási elmélet | 214 |
Keresztkötési elmélet | 215 |
Szabad gyökök elmélet | 215 |
A hiba- és a javítási elméletek | 215 |
Kalória megvonás | 216 |
A genetikai óra | 217 |
Klotho gén | 220 |
A sejtek halála | 223 |
Az apootózis indukciója | 226 |
A programozott sejthalál (apoptózis) szerepe az állatok egyedfejlődésében | 229 |
Az apoptózis szerepe néhány betegség kialakulásában | 230 |
Az eukarióta sejt eredete | 231 |