• Composed By – Robert Schumann
• Piano – Anikó Szegedi

Schumann: Kreisleriana-fantáziák Op. 16 / Karnevál - apró jelenetek négy hangra Op. 9

Szegedi Anikó zongoraművész, a Zwickau-i Schumann-verseny díjnyertese.

Schumann-lemezét (Karnevál-Kreisleriana) a Records and Recording a Horowitzéhoz és Rubinsteinéhez hasonlította. A londoni Times érett, nagy tehetségű művészként jellemzi, egy berlini kritikus Clara Haskilhoz hasonlítja.

A Kreisleriana az irodalom Schumannra gyakorolt hatásának legjobb példája. Való igaz, Schumann karakterdarabjainak többsége, mint például az Arabeske, a Novelletten stb. az irodalommal való szoros kapcsolatról árulkodik. Máskor a szerző a darab címét kölcsönözte irodalmi művektől, mint a Nachtstücke vagy a Fantasiestücke esetében, de ezek a címek általános jelentéssel is bírnak, így nem feltétlenül kívánják az adott irodalmi mű felidézését.

A Kreisleriana azonban egyértelmûen E. T. A. Hoffmann novelláinak főhőséhez, Johannes Kreislerhez kötődik, azért is, mert a Kreisleriana címadása, Schumann szokásától eltérően nem utólagos, hanem szorosan kapcsolódik a mű alapgondolatához. Schumann, a barátainak írt levelei szerint mindig a komponálás befejezése után adott a műnek címet.

Tehát Schumann az áprilisi Kreisleriana címadás után is folytatta a Kreisleriana komponálását, legalábbis a Kreisler- darabét, ami valószínûleg a kiadás szerinti nyolcadik darabbal azonos.

A sorozat nyolc kis darabból áll, a dúr és moll darabok váltakozva követik egymást. A dúrok (a második, negyedik és hatodik) mind B- dúrban vannak és Eusebius- jellegűek, a mollok d- mollban (az első), c- mollban (a hetedik) és g- mollban (a harmadik, ötödik és nyolcadik) és Florestan- jellegűek.

Schumann és E. T. A. Hoffmann műve tartalmilag is rokonságot mutat, mivel az egész sorozatot uraló viharos motívumok és szokatlan dallammozgás valójában leginkább Kreisler kapellmeister ábrázolásaként foghatók fel. Egyébként a Kreisleriana azok közé a kivételes darabok közé tartozik, amelyeket Schumann később alaposan revideált és újra kiadott.

Ennek egyik oka valószínűleg az, hogy fel akarta hívni a figyelmet az általa egyik legjobbnak tartott fiatalkori művére, hiszen akkoriban főképp oratóriumának, a Das Paradies und die Perinek és a szimfóniáknak, köztük főként a második szimfóniának köszönhette hírnevét.

A Kreisleriana hatodik darabjában található, a Carnavalra emlékeztető részlet feltűnő hasonlóságot mutat az eredetivel a kvartot emelkedő motívum szekvenciája, az ezt követő, fokozatosan lefelé menő skálázás stb.

E részlet teljesen másképp hat a Kreislerianában, mint a Carnavalban, mert az előbbiben sokkal nyugodtabb, a hangnem tekintetében stabilabb, zárt egységet alkot, a textúra pedig a belső szólamvezetés miatt komplikáltabb. Viszont külsőleg figyelemre méltó a hasonlóságuk: a hangnemük egyaránt bés, a metrumuk páratlan lüktetésű.

Emellett mindkét részletre jellemző az orgonapont, bár ezt a két műben kissé eltérő módon használja a szerző. Annak ellenére, hogy nincs szó közvetlen idézetről, a Kreisleriana hatodik darabja a Carnavalon keresztül mégis a Großvater- Tanzra vezethető vissza. A Großvater- Tanz a New- Grove Lexikon szerint három részből, a 3/8- os Andantéből, és két 2/4- es Allegróból áll.

Schumann egyértelmű formában csak az első két dallamot használta, a harmadikat nem. Az első és második dallam gyakran együtt fordul elő nála, a Papillonsban és a Winterzeitben.

A Carnavalban azonban, és a Kreisleriana hatodik darabjában is csak az első dallam jelenik meg; ez utóbbi nem pontosan idézi az eredetit.

A Kreisleriana hetedik és nyolcadik darabja egyaránt florestani- kreisleri, viharos mollban íródott, így messze áll a táncdallam dúr világától, ezekben a darabokban mégis ugyanúgy hallható a táncdallam visszhangja: a hetedik darab kezdő dallamának gerinchangjai (5- 3- 1- 2- 7- 1) a Großvater- Tanz második dallamára rímelnek, a nyolcadik darab kezdete (5- 1- 2- 3- 4- 5...) pedig rokonságot mutat a Großvater- Tanz harmadik dallamával.

A Großvater- Tanz, a Papillonshoz és a Carnavalhoz hasonlóan, itt is a ciklus végét jelzi, de azoktól eltérően itt mindhárom dallamalak megjelenik – figyelemre méltó módon azonban nem a Großvater- Tanz eredeti funkciójának megfelelő vidám karakterrel.

DETAILED TRACKLIST:

1. Kreisleriana-fantasies, Op.16
Szegedi Anikó (zongora)
2. Carnaval, Op.9 - Scénes mignonnes sur quatre notes
(Karnevál - Apró jelenetek négy hangra)

Szegedi Anikó (zongora)

Kreisleriana - fantasies / fantáziák Op. 16 (32´11")

1. No 1 Äusserst bewegt (2´42")
2. No 2 Sehr innig und nicht zu rasch (2´12")
3. Intermezzo I. Sehr lebhaft - Tempo I (3´43")
4. Intermezzo II. Etwas bewegter (1´23")
5. Langsamer (Tempo I) (3´39")
6. No 3 Sehr aufgeregt (3´50")
7. No 4 Sehr langsam (3´18")
8. No 5 Sehr lebhaft (3´15")
9. No 6 Sehr langsam (3´38")
10. No 7 Sehr rasch (2´19")
11. No 8 Schnell und spielend (3´13")

Carnaval / Karnevál
Scénes mignonnes sur quatre notes/
Apró jelenetek négy hangra Op. 9 (28´03")

12. No 1 Préambule. Quasi maestoso (2´34")
13. No 2 Pierrot. Moderato (1´26")
14. No 3 Arlequin. Vivo (0´39")
15. No 4 Valse noble. Un poco maestoso (1´20")
16. No. 5 Eusebius. Adagio (1´49")
17. No 6 Florestan. Passionato (0´59")
18. No 7 Coquette. Vivo (1´12")
19. No. 8 Réplique. L'istesso tempo - Sphynxes (0´57")
20. No 9 Papillons. Prestissimo (0´54")
21. No 10 A.S.C.H. - S.C.H.A. (Lettres dansantes) Presto (0´43")
22. No 11. Chiarina. Passionato (1´26")
23. No 12 Chopin. Agitato (1´18")
24. No 13 Estrella. Con affetto (0´24")
25. No 14 Reconnaissance. Animato (1´40")
26. No 15 Pantalon et Colombine. Presto (0´58")
27. No 16 Valse allemande. Molto vivace (0´58")
28. (No 16a) Intermezzo: Paganini. Presto (1´14")
29. No 17 Aveu. Passionato (1´06")
30. No 18 Promenade. Comodo (2´17")
31. No 19 Pause. Vivo (0´19")
32. No 20 Marche des "Davidsbündler" contres les Philistins. Non allegro (3´50")