• Bass Guitar – Varga László (3) (tracks: All)
• Drums – Gyenge Lajos (tracks: All)
• Electric Guitar – Little G Weevil (tracks: 1)
• Electric Upright Bass – Herr Attila (tracks: 12)
• Guitar, Acoustic Guitar, Mandolin, Lead Vocals – Ripoff Raskolnikov (tracks: All)
• Mastered By – Gethin John
• Mixed By – Adam Whittaker (tracks: All)
• Piano – Nagy Szabolcs (tracks: All)
• Recorded By – Gábor Nóniusz (tracks: All)

Az osztrák származású, de Magyarországon, Vas megyében élő Ripoff Raskolnikov az autentikus afroamerikai zenei gyökerek és a klasszikus dalszerzői hagyományok képviselője, vaskos életművében egy hosszabb, négyéves szünet után érkezett a 2016-os visszatérő album.

Közép-Európa egyik legeredetibb dalszerző-énekese klasszikus történetmesélő, leginkább Bob Dylan és Tom Waits által képviselt irányvonalat viszi tovább új, tizenkettedik albumán is. A 12 számos album zeneileg ugyanakkor abszolút változatos, a folkos elemektől, az americánás, akár még Bruce Springsteent is megidéző dalokon át a bluesos, spirituális témákig sokféle összetevőből áll össze, mégis karakteres marad a végeredmény.

A lemezen Ripoff magyar zenekarának (Nagy Szabolcs – zongora, Varga Laca – basszusgitár, Gyenge Lajos – dob) tagjai mellett olyan vendégművészek is szerepelnek, mint az International Blues Challenge 2013-as győztese, Little G Weevil gitáron, a Muzsikás együttesből ismert Éri Péter buzukin és az etno- és folkformációkból ismert Herr Attila nagybőgőn.

Ismerkedjünk meg a lemezzel:

1. Virgo Angel
Egy gondtalan kis szerelmes dal, ami sokkal tartozik Bo Diddleynek. A dalban remek szólógitározás szerepel régi cimborámtól, Little G-től, azaz Szűcs Gábortól. Mindenki, akinek köze volt a lemezhez, úgy gondolta, hogy ennek kell lennie a nyitószámnak.

2. I Don’t Wanna Know
Attól tartok, hogy ez egy amolyan kis lázadó himnusz... azt hiszem volt idő, amikor Siegal (Ian Siegal brit blueszenész) barátomhoz hasonlóan kalóznak tartottam magam... most viszont már tapasztalt hajóskapitány vagyok, aki mindent megtesz, hogy rozzant lélekvesztőjét távol tartsa a cápáktól terhelt vizektől.

3. Abalone Earrings
Ez egy igaz történt - mind a nő, mind a fülbevalók igaziak - vagy ahogyan megtörtént igaziak voltak. Másrészről viszont a dal mégsem annyira nőkről és fülbevalókról szól, sokkal inkább egy férfiról, aki jól érzi magát és nem törődik a végkifejlettel. (nevet)

4. Late Monday Night
Ennek a dalnak a gyökere már régóta, a harmincas éveim óta megvolt bennem, de sehogy se tudtam dűlőre jutni vele. Viszont mivel azt gondoltam, hogy a Late Monday Night egész jó számcím, soha nem dobtam ki a hozzá tartozó vázlataimat - és láss csodát - valamikor a tavalyi évben, főképp a zenekar inspirálására életre kelt. Újraírtam a szöveget, leegyszerűsítettem az akkordmenetet és ez született meg belőle.

5. The Edge
Egy kis haraggal visszatekintés egy elmúlt szerelemre. Eredetileg sokkal hagyományosabb blues-os dal lett volna, de egy ponton a bennem megbújó Keith Richards átvette az irányítást. Az egész dalban remek Nagy Szabolcs zongorajátéka.

6. Dead End Blues
A dal ötlete, ez az ál-kelta gitármotívum azután talált meg, miután egy intenzív hetet Nick Drake dalainak hallgatásával töltöttem. Drake elképesztően tehetséges brit dalszerző-énekes volt, aki 26 évesen követett el öngyilkosságot. Arról is lehetne beszélgetni, hogy az ő, életről alkotott optimista szemlélete mennyire hatott a dalszövegre. (nevet)

7. Train
Az egyik kedvencem ezen a lemezen. Dal szerelemről, veszteségről, szívfájdalomról, de optimista felhangokkal. Ugyanakkor annak az első látásra szerelemnek a története is, amit Podlovics Péter (a Quimby menedzsere, hangszergyűjtő) steel gitárjával kapcsolatban megéltem. (nevet)

8. Get Away
Ezt eredetileg a Pribojszki Mátyással közös duóalbumra, a Room For 2-ra rögzítettük. Alapvetően arról szól, hogy egy idősebb férfi tanácsot ad egy fiatalabbnak egy enyhén szólva is rossz kapcsolat megszakításáról. Elég büszke vagyok a mandolinjátékomra ebben, de persze nem tudhatjuk, hogy Jimmy Page mit gondolna róla (nevet)

9. Evil-Hearted Women
Mindig is sok blues volt a zenémben, viszont ezen az új lemezen, talán ez az egyetlen dal, amelyben nyilvánvaló a hatás. Emelem öreg kalapom Skip James, Blind Willie McTell, Robert Johnson és a többi nagy korai blues-zenész előtt, bármerre is legyenek mostanság.

10. Sailor Song
Ez a szerzemény eredetileg egy filmben szerepelt volna, amiben én egy Waits-szerű vagabondként, egy használaton kívüli benzintöltő előtt adtam volna elő. A rendező ötlete volt az, hogy írjak arról a régi elképzelésről, hogy minden alkalommal meghal egy hajós, ha valaki gyertyával gyújt meg egy cigarettát. A film természetesen nem készült el, úgyhogy be kell érnünk csak a dallal...

11. Odds & Ends
Amolyan életközép utáni önvizsgálat. "Tízezer mérföldet jöttem és semmit nem tudok felmutatni..." - ilyesmi. (nevet)

12. Cheap Hotel
Ez pedig egy kis óda a házasságtöréshez, illetve ahhoz a szép sor színvonaltalan szemétládához, akihez hű dalszerzőtöknek szerencsétlensége volt az elmúlt negyvenakárhány évben.