Pilátus by Szabó Magda / Iza's Ballad / Hungarian novel / Jaffa Kiadó 2016 / Hardcover

From the Back Cover:

Szőcs Iza okos, modern nő, lelkiismeretes orvos - és odaadó gyermek. Mindent megad özvegyen maradt anyjának, felköltözteti Budapestre, ahol kényelmes élet várja Szőcsnét. Csak azt nem adja, amire anyjának a legnagyobb szüksége volna: önmagát. Nem látja, hogy anyagi javakkal nem lehet kiváltani a törődést, és nem érti, hogy a gondoskodásnak az is része, ha hagyjuk, hogy a másik gondoskodjon rólunk.
Férje sírkövét felállítandó Szőcsné hazatér a városba, ahol egész életét leélte. Egy ködös, őszi estén sétára indul fiatalkori találkáik színhelyére, s a feltétel nélküli szeretet, amely Izából olyannyira hiányzik, végre megmutatja neki az utat.A Pilátus egy anya története, aki le akarja venni lánya válláról a kellemetlen terhet, amelyet ő maga jelent."-Szeretsz, szeretlek. Mily reménytelen.- A költő sorsa nemcsak szerelmesek, hanem anya s leánya kapcsolatára is érvényes lehet. A buzgó, áldozatkész jóakarat életveszélyesnek bizonyulhat, ha nem párosul figyelemmel, önmérséklő intelligenciával. Szabó Magda Pilátusa ezt bizonyítja. Talán nem tévedünk, ha az elbeszélt történet mögött a szerző személyes tapasztalatainak nyomait is keressük." (Jelenits István)

Description:

When Ettie's husband dies, her daughter Iza insists that her mother give up the family house in the countryside and move to Budapest. Displaced from her community and her home, Ettie tries to find her place in this new life, but can't seem to get it right. She irritates the maid, hangs food outside the window because she mistrusts the fridge and, in her naivety and loneliness, invites a prostitute in for tea.

Iza’s Ballad is the story of a woman who loses her life’s companion and a mother trying to get close to a daughter whom she has never truly known. It is about the meeting of the old-fashioned and the modern worlds and the beliefs we construct over a lifetime.

About the Author:

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes, 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott. Ismert tanítványai közé tartozott Egri János műsorvezető és Kovács P. József televíziós bemondó.

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.