Description
Petőfi Sándor válogatott Versei / Selection of Poems from Sándor Petőfi / Anno könyvkiadó /
Paperback
ISBN: 9789638538970 / 978-9638538970
ISBN-10: 963853897X
PAGES: 160
PUBLISHER: Anno könyvkiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Hungarian Description:
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.
A tanulást tizennyolc esztendős korában abbahagyva színész lett, és ekkor kezdett verseket írni. 1844-től élt Pesten, majd 1846-tól baráti körével irodalmi társaságot szervezett. Fiatal kora ellenére ekkorra már országos ismertségre tett szert. A „márciusi ifjak” egyik vezetőjeként részt vett az 1848. március 15-i forradalomban, amelynek a szimbólumává vált. A 26 éves költő ezután a szabadságharc küzdelmeiben is részt vállalt. A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben, a honvédeket üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott.
About the Author:
Sándor Petőfi (Hungarian: [ˈʃaːndor ˈpɛtøːfi]; né Petrovics; Slovak: Alexander Petrovič; Serbian: Александар Петровић; 1 January 1823 – most likely 31 July 1849) was a Hungarian poet and liberal revolutionary. He is considered Hungary's national poet, and was one of the key figures of the Hungarian Revolution of 1848. He is the author of the Nemzeti dal (National Song), which is said to have inspired the revolution in the Kingdom of Hungary that grew into a war for independence from the Austrian Empire. It is most likely that he died in the Battle of Segesvár, one of the last battles of the war.
Tartalom / Contents:
1842 | |
Hazámban | 3 |
Hortobágyi kocsmárosné | 5 |
1843 | |
Távolból | 6 |
Szeget szeggel | 8 |
Befordúltam a konyhára | 12 |
A szerelem, a szerelem | 13 |
A virágnak megtiltani nem lehet | 14 |
1844 | |
Honfidal | 15 |
Szomjas ember tűnődése | 17 |
Fürdik a holdvilág az ég tengerében | 19 |
Megy a juhász szamáron | 20 |
Füstbement terv | 21 |
Egy estém otthon | 22 |
Nem ver meg engem az isten | 25 |
István öcsémhez | 26 |
Az Alföld | 28 |
Tompa Mihályhoz | 31 |
Igyunk! | 34 |
Csokonai | 35 |
A tintásüveg | 37 |
1845 | |
Játszik öreg földünk | 39 |
A jó öreg kocsmáros | 40 |
A négyökrös szekér | 42 |
A magyar nemes | 44 |
Fa leszek, ha... | 46 |
1846 | |
Sors, nyiss nekem tért... | 47 |
A nép | 49 |
Ereszkedik le a felhő... | 50 |
Véres napokról álmodom | 51 |
Reszket a bokor, mert... | 53 |
A magyar nemzet | 55 |
Egy gondolat bánt engemet... | 58 |
1847 | |
Dalaim | 60 |
Ha férfi vagy, légy férfi... | 62 |
Kutyakaparó | 64 |
Palota és kunyhó | 68 |
A kutyák dala | 70 |
A farkasok dala | 71 |
A XIX. század költői | 72 |
Arany Jánoshoz | 74 |
Magyar vagyok | 76 |
A Tisza | 78 |
A nép nevében | 81 |
Arany Lacinak | 83 |
A gólya | 86 |
Levél Arany Jánoshoz | 91 |
Falu végén kurta kocsma | 95 |
Beszél a fákkal a bús őszi szél... | 97 |
Szeptember végén | 99 |
Meddig alszol még, hazám? | 101 |
Tíz pár csókot egyvégbül... | 103 |
Pató Pál úr | 105 |
1848 | |
Minek nevezzelek? | 107 |
A rab oroszlán | 110 |
A puszta, télen | 112 |
Anyám tyúkja | 115 |
Nemzeti dal | 117 |
A szabadsághoz | 119 |
Föltámadott a tenger | 121 |
Ilyen asszony való nékem... | 123 |
Szülőföldemen | 124 |
Respublika | 126 |
Forradalom | 128 |
A vén zászlótartó | 130 |
1848 | 133 |
Szeretlek, kedvesem! | 136 |
Itt van az ősz, itt van ujra | 139 |
Itt a nyilam, mibe lőjem? | 141 |
Csatadal | 143 |
Akasszátok föl a királyokat! | 145 |
Fiam születésére | 147 |
Vesztett csaták, csúfos futások! | 149 |
1849 | |
Európa csendes, újra csendes | 152 |
Négy nap dörgött az ágyu | 154 |
Bizony mondom, ha győz most a magyar | 157 |