Description
Pesti nőrabló / AUTHOR: KRÚDY GYULA / Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978 /
ISBN: 9789631511567 / 978-9631511567
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
591 pages
Vajon mit is mutat valójában elölről az a két hosszabb terjedelmű regény és négy rövidebb írás, kisromán, ahogy akkoriban nevezték, mielőtt ledörszöljük róluk a papirost? A téli Pestet a századelőn, a behavazott Nyírséget, az ódon kúriák és a vadvizek, lápok között élő embereket, szelíd és démonikus hölgyeket, józan fiatalembert és középkori lovag módjára élő Don Quijotét meg a nyírségi Falstaffot, akivel oly különös dolgok történnek holtig tartó szerelmében. Majd részt vehetünk Pistoli úr másvilági kalandjában, mely Hieronymus Bosch ecsetjére kívánkozik. Aztán az útitárs halk hangú elbeszéléséből elénk jön egy vidéki városka, ahol hősünk egy hosszú sóhajtásnyi ideig kettős szerelmi kaland foglya. S jóllehet Csinosi a tőrmester tapasztalt gardírozása ellenére rajtaveszt az Aranykéz utca vidékén Aranykeblű Kecseginé elrablásán - ez a kis közjáték vidámabb hangulatra derítheti az olvasót. Vidámabbra, mint Natália története, amelyben egy leány elnyeri ugyan az Asszonyságok díjá-t, de belehal a szülésbe, amivel megváltja az Álommal viaskodó Czifra Jánost, és glóriás fénybe vonja a Múzeum-kert környékének, a Józsefvárosnak, a Ferencvárosnak tarka és dolgos hétköznapjait, a Frank Jeremiás és Neje utcájának sötét kapualjait és ördög megszállta házait. Mindezek után jogot nyerhetünk, hogy elutazzunk az író szülőföldjére, gyermek- és ifjúkorának színterére, ahol dajkájáról, a tücsökről olvasunk megszívlelendő és felejthetetlen dolgokat.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
