Nosztalgia Ohhh / Egy Ember a Kispipabol / Seress Rezso dalai / Kalmar Pal, Sebo Miklos, Mensaros Laszlo, Vamosi Janos, Raday Imre, Korda Gyorgy, Weygand Tibor, Seress Rezso enekel / Hungaroton Classic Audio CD 2000 Stereo / HCD16860

UPC 5991811686024   

Total Play Time 58:53

Seress Rezső dalai - Egy ember a Kispipából CD

Előadók:
Ráday Imre 1
Vajda Károly 2
Kalmár Pál 3-5, 9, 18, 19
Sebő Miklós 6, 10, 11, 13
Korda Ferenc 7
Weygand Tibor 8
Mensáros László 12, 14
Vámosi János 15, 17
Korda György 16
Seress Rezső 20

Közreműködik:
A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara,
Behár György vezényletével 1, 12, 14-17
Harry Harden tánczenekar 2
Odeon tánczenekar 3, 5, 9, 18
Dobbri szaxofonzenekar 4, 6, 13, 19
Kristály tánczenekar 7
Frank Fox tánczenekar 8
Domina zenekar 10, 11

Tracklist:

1.  Szeressük egymást gyerekek (Seress Rezső)   3:09
2.  Egyszer fent és egyszer lent a kerék (Seress Rezső)   3:01
3.  Szervusz, te vén kujon (Seress Rezső)   2:58
4.  Egy kicsit fájni fog (Seress Rezső)   3:13
5.  Én úgy szeretek részeg lenni (Seress Rezső)   2:58
6.  Úgy érzem, hogy nem szeretsz már (Seress Rezső)   2:40
7.  Ma utoljára kérem (Zerinváry Andor-Seress Rezső)   2:48
8.  Engem még nem szeretett senki (Seress Rezső)    2:28
9.  Az élet egy nagy csodálatos semmi (Seress Rezső)   2:48
10. Nem az a fontos, az ember hány éves (Seress Rezső)   3:06
11. Szomorú vasárnap (Seress Rezső-Jávor László)   3:10
12. Mindenki asszonya lett (Seress Rezső)    2:49
13. Csendes ember lettem (Seress Rezső)    2:49
14. Még egy éjszaka (Seress Rezső)   3:49
15. Hiába van palotád Budán (Seress Rezső)    2:16
16. Ha néha visszaűznek téged (Seress Rezső)   3:03
17. Fizetek, Főúr (Seress Rezső)   3:41
18. Maga az első bűnös asszony (László Imre-Seress Rezső)   2:50
19. Ha minden véget ér (Seress Rezső)   3:02
20. Emlék - töredék: Szomorú vasárnap (Seres Rezső)   0:56

• Artists - Ráday Imre, Weygand Tibor, Vajda Károly, Mensáros László, Kalmár Pál, Vámosi János, Sebő Miklós, Korda György, Korda Ferenc Seress Rezső
  

Seress Rezső - ki volt?! - gazdag melódiájú, melegszívű ember, akire mi szakmabeli pályakezdők mindig felnéztünk - köztük jómagam is. Ma már ki tudja hány számát hallgatnánk vissza szívesen, türelemmel, elandalítóan, nem így a nosztalgia hullámain, hanem amiatt, mert dalai embertől és emberhez szóltak.

Sokat megfordultam nála a Kispipában, ott ahol mindig önmagának és annak játszott aki számára a legkedvesebb volt, elsősorban pedig a 30-as évek emlékének, amelyek elindították ezen a pályán.

Budapesten született 1899 február 3-án. A szokásos gyermekévek - álmokkal, bukdácsolásokkal, nélkülözésekkel, majd az élet első próbatétele - az útkeresés. Színinövendék Rákosi Szidi iskolájában ahol társai Bilicsi Tivadar, Vaszary Piri, Misoga László, és Halmai Tibor. Itt 1919-ben végez, majd tagja Bródy István színtársulatának, később vidéki színházakban játszik, táncoskomikus, akrobata. Színészként nyolc éven át működik.

Első országos sikert hozott számát 1924-ben írja meg „Még egy éjszaka” címmel melynek kottakiadása is közel húszezres példányszámot ér el. Több, kisebb szerepet követően a már akkor is méltán híres Kulacs Vendéglőbe szerződik zongoristának, ahol több éven keresztül játszik, énekel és nem kis népszerűségre tett szert, törzsvendég-köre alakul ki.

A kottát nem ismeri, énekhangja érdes, rekedtes, játéka mindössze a prim-melódia egy-két ujjas vezetésére terjed ki. Számai nyomdai kiadásának hangszerelési munkáját is más látja el. Mindezek ellenére zenei empátia-készsége, invenciozitása páratlan, dalszövegei a pesti kispolgár, a vékonypénzű melós érzésvilágát fejezik ki és azok, az akkori idők terjesztési lehetőségei mellett is, szinte napok alatt ismertté, slágerré válnak.

Kottái, lemezei közel negyven nyelven, több tízezer példányban jelennek meg - többek közt kínai és eszperantó nyelven is - és kerülnek forgalomba úgyszólván az egész világon. Ennek a hallatlan és szinte hihetetlen sikernek elindítója a híres, máig is játszott és népszerű, 1932-ben napvilágot látott „Szomorú vasárnap” című sanzon, vagy ahogy a pesti utca elnevezte „az öngyilkosok himnusza”. Ezek a legtermékenyebb és legsikeresebb évei.

Dudi - amely megszólítást néhányunknak megengedte - több külföldi felkérés ellenére is, itthon, sőt Pesten maradt, mondván éveken keresztül még csak Budára sem ment át, hát még idegen országba! Jóllehet olyan látogatói és invitálói voltak - a piros kötésű Emlékkönyv tanúsága és Rezső elbeszélései szerint (amely Emlékkönyv máig sem került elő) mint, Arturo Toscanini, a walesi herceg, Benjamino Gigli, Louis Armstrong - és végül, de nem utolsó sorban - Ottó Klemperer, a világhírű karmester, aki azt írta az emlékkönyvbe: „Nem zenész - csak zseni”!

Szerénysége, visszafogottsága közismert, jóllehet a „Szomorú vasárnapot” már olyan nagyságok éneklik szerte a világon, mint Mercedes Simoné, Paul Robson, Ray Charles, Maurice Chevalier, Paul Hörbiger, Bing Crosby - és még folytathatnák a sort! A „kis Seress” intézmény lett és nem lehetett olyan szakmabeli vendége a fővárosnak, akit el ne vittek volna a Kispipába! - a már említettek mellett Pahlavi perzsa sah, George Cukor, Spencer Tracy, U Thant, Jascha Heifetz - és még sorolhatnánk! Szerénységében persze az is közrejátszott, hogy hiányos zenei ismereteit mások előtt palástolta.

Egy hangulatos este szünetében felhívtam figyelmét az ugyancsak „füttyös zeneszerzőként” sikeressé lett kortárs, az amerikai Irwing Berlinre, mire szokott, nemegyszer kesernyés humorával így válaszolt: „de ne feledd, nem mi fordítottuk a Szomorú vasárnapot magyarra, hanem ők angolra és még csak nem is fizettek érte!”

Az Emlékkönyvbe 1963 augusztusában a következőket írtam:
„Ha néha visszaűznek Hozzád
a sokszor hallott régi nóták,
fogadj be mindig engemet -
s ha nem teszed,
a (fő) Úr vegye magához lelkedet!”

Kopnak a házak, kopik az emlékezet. Jó volna ma is egy képzeletbeli interneten megkérdezni tőle, ha fütyörészgetve lenéz ránk: „Szeretjük egymást, mi, gyerekek” úgy ahogy te valaha megálmodtad?!    Z. Horváth Gyula