Description
MEMOIR OF HUNGARY 1944-1948 / AUTHOR: MÁRAI SÁNDOR / Corvina Kiadó 2005 / PAPERBACK
ISBN: 9789631339024 / 978-9631339024
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: English
427 pages
This scathing, at times humorous, and always insightful memoir by exiled Hungarian novelist Sándor Márai provides one of the most poignant and humanly alive portraits of life in Hungary between the German occupation in 1944 and the solidification of communist power the German occupation in 1944 and the solidification of communist power in 1948.
Both a fervent anti-fascist and anti-communist, Márai draws a vivid portrait of the Hungarian peasantry and middle class during this period, while delivering a tellig indictment of the communist system from which he fled. Witty, aphoristis and psychologically clear-sighted, this memoir depicts the tragedí and pathos of a crucial period in the postwar history of a nation which has been ’central’ to both the communist and the postcommunist history of our times.
A Föld, föld!... egy humanista polgár nézetei a Szovjetunióról, a szovjet hadseregről, a kommunizmusról és azokról a Moszkvában `képzett` magyarokról, akik behódoltak a rendszernek. Márai azokat az írókat sem kíméli, akik a karrierjüket egyengették azzal, hogy együttműködtek a kommunistákkal. A szerző utolsó budapesti éveit írja meg benne a háború végétől emigrálásig.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
