Magyarország Története II - A Középkor Végétől a kiegyezésig / History of Hungary / 5 disc DVD SET / Directed by Varga Zs. Csaba, M. Nagy Richárd / 15 episodes

UPC 5999886210021

REGION 2 PAL DVD

MADE IN HUNGARY

AUDIO: Hungarian 2.0

Total Runtime: 375 minutes

Narrátor / Narrated by: Nagy György

Eleje és vége főcím zene: Republic

Hungarian Summary:

Epizódok / Episodes:

16. A Középkor vége

A mohácsi csatavesztés következményeiről mesélünk a sorozat 16. részében; - és arról, hogy mi minden változott meg Magyarország politikai helyzetén kívül ezekben az években. Szó lesz arról, hogy hogyan módosult az emberek időképe; bemutatjuk az első toronyórákat, az első térképeket, és az első jogtárat: Werbőczy Tripartitumát. De a későgótika és a korai reneszánsz együttes megjelenésének is sok emlékét bemutatjuk, olyan csodákat, mint a nyírbátori templom, a fantasztikus Bakócz-kápolna, vagy MS mester festményei. Ha ezek valahol Itáliában lennének, csodájukra járna a világ...

17. Az Ország három részre szakadása

A XVI. századnak a Mohács utáni történetében valódi hősökkel találkozhatunk: Kőszegről mindenkinek beugrik Jurisics Miklós, Egerről Dobó István, Szigetvárról Zrínyi Miklós neve. De vajon mi az igazság Török Bálinttal kapcsolatban? Hogy kerül a pozsonyi székesegyház tornyára a magyar Szent Korona?
Milyen durva levéllel "cukkolta" a tihanyi várkapitányt a koppányi aga? Mi köze van a tallérnak a dollárhoz? És mit állít a komáromi kőszűz? Ezekről lesz szó a sorozat 17. részében.

18. Élet a Török félhold árnyékában

A sorozat 18. része újra izgalmas kérdésekre keres választ: igaz-e, hogy Kanizsai Orsolya - fiú volt? Károli vagy Károlyi Gáspár fordította magyar nyelvű Bibliát? Valóban Magyarországról terjedt el Európában a jácint, a tulipán, az orgona és a vadgesztenye? Táviratozhatott-e Rudolf császár? Ki volt Gül Baba? Hogyan működött a , repülőhíd"? Mi is az a "fekete leves"? Királlyá koronázták-e Bocskai Istvánt?

19. Romlás és kiútkeresés

Sötét, zivataros évszázad volt a XVII. Tragédiák és fényes diadalok helyszíneire visszük el a nézőt: a Dráva mentén Új-Zrínyivár maradványait keressük, a kursaneci erdőben pedig Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban nyomozunk. Megfejtjük, hogy mi köze Bécs török alóli felmentésének a Mariahilfer strasse-hoz, és bemutatunk egy gyors-beszámolót Buda 1686-os visszafoglalásáról. Bécsújhelyen Zrínyi Péter kivégzésének a helyszínére zarándokolunk el, - de a lánya, Zrinyi Ilona által megvédett munkácsi várat is felkeressük a sorozat 19. részében.

20. A török kor vége

A sorozat 20. része is titkokat, rejtélyeke kutat, a hétszilvafás, - vagyis , bocskoros? - nemesek kutyabőrétől az afrikai magyarab törzsekig. Végigkísérjük az Esterházy-család felemelkedését, elkalauzoljuk a nézőt a fraknói , ősgalériába" , és az első magyar egyetem városába, Nagyszombatra is. Megtudhatják, hogy a pécsi dzsámi kupoláján hogy lehet egymás mellett kereszt és félhold, és az is kiderül, hogy a ma legmagyarabb ételeknek tartott gulyást és a pörköltöt csak a török hódoltság ideje óta főznek Magyarországon; - de a törökök ismertették meg velünk a mai legkárosabb szenvedélyeinket: a kávéivást és a dohányzást is...

21. A Rákóczi-szabadságharc kitörése

Il Rákóczi Ferenc még mai útviszonyok között is hatalmasnak számító távolságokat járt be, - és a sorozat 21. részében életútjának a legfontosabb állomásait mi is bejárjuk. Felkeressük a mai magyar határtól mindössze néhány kilóméterre található Borsi várkastélyát, ahol megszületett; körülnézünk a bécsújhelyi börtönében;
országos gyűlésen járunk Szécsényben és Ónodon , bajárjuk a sárospataki várat, és a kassai dómba is elzarándokolunk; de mindemellett szó lesz arról is, hogy mit jelent a kuruc és a labanc szó..

22.  Ónodtól a nagymajtényi síkig

Tudják-e, hogy milyen egy szép selymes lóding? És hogyan néz ki egy csontos karabély? Vagy egy dali pár pisztoly? Ha nem, hát mi majd megmutatjuk! És arról hallottak, hogy Rákóczi milyen titkosírást használt? Érdemes lesz megnézni a sorozat 22. részét, mert ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak, - de olyan félreértésekre is fény derül, mint például hogy az ónodi országos gyűlést nem is Ónodon tartották; hogy a szatmári békét nem Szatmárban kötötték meg, és a nagymajtényi fegyverletételnél nem is rakták le a fegyvereket...

23. Vitam et sanguinem

Életünket és vérünket? - hangzott el a magyar nemesek felajánlása 1741-ben. De vajon igaz-e az a korabeli pletyka, miszerint Mária Terézia a nevezetes országgyűlési jelenethez ölbe vette a csecsemő II. Józsefet, és még meg is csipkedte a fenekét, hogy sírjon, és így meghatódjanak a marcona magyarok? És tényleg sóval hintette fel az utat Pesttől Gödöllőig Grassalkovich Antal, hogy a királynő augusztusban is lovasszánnal érkezhessen meg a kastélyba? További kérdéseink: ki volt a lőcsei fehér asszony? Mekkora egy pozsonyi rőf? Hogyan foglalta el Hadik András Berlint? Ezekre ad választ a sorozat 23. része.

24. Reform és Abszolutizmus

Talán meglepő, de történelmi sorozatunk 24. részében arról is szó lesz, hogy miért éppen 5 számot kell eltalálni 90-ből a lottójátékban... De egy tragikus emlékű betűrejtvény megfejtésére is fény derül Madéfalván, ahol elmondjuk, mit jelent a SICULICIDIUM szó. A schönbrunni kastélyban a gyermek Mozart nyomait keressük; kiderül, hogyan került Óbudára a Klein Mariazell név, - és hogy lett belőle Kiscell; megtudhatjuk, hogy megijedt-e Mária Terézia a tiszteletére emelt váci diadalív alatt; és Bécsben II. József halálos ágyánál arra vagyunk kíváncsiak: mi vehetett rá egy uralkodót arra, hogy visszavonja az általa elrendelt intézkedéseket?

25. Széchényi és Széchenyi

Sorozatunk 25. részében a régi pesti főtér nyomait keressük; de szó lesz arról is, hogy miért lett a budai Várhegy nyugati oldalán található szép park neve Vérmező... Győrött csatát vesztünk Napoleon ellen; Pozsonyban reformországgyűléseken járunk, és kikutatjuk, hogy mitől diéta az országgyűlés neve; Csekén
megírjuk a Himnuszt; Pesten megalapítjuk a Nemzeti Múzeumot, az Akadémiát és az Országos Széchényi Könyvtárat; - apropó: tudják, hogy miért két ,é" betűvel írjuk a Széchényi Könyvtár nevét, de csak eggyel a Széchenyi-Lánchídat? Ezt is elmeséljük...

26. A nemzet ébredésétől a forradalomig

Tudták, hogy a magyar nemzeti színeket első ízben Nagy Katalin unokája használta tudatosan egy zászló felavatásakor? És hogy az első Magyar Nemzeti Színház felépítésekor még Pest lakosságának csak a fele beszélt magyarul? El tudják képzelni, hogy meddig érhetett az 1838-as árvíz mondjuk a Nagykörútnál? Ha eddig nem tudták, akkor most elmeséljük! A sorozat 26. részéből azt is megtudhatják, hogy honnan ered a fiáker és a konflis neve, és miért taxi a taxi; elmeséljük, hogyan épült a Lánchíd, hogy miért van éppen a Clark Adám téren a nulla kilométerkő, és megmutatjuk azt a kis kőasztalt, amely mellett Petőfi a "Szeptember végén" -t írta... 

27. Forradalom és honvédelem

Sorozatunk 27. részében olyan eseményekről hallanak, amelyekről valamennyien úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk, - de vajon tényleg így van-e? Tudjuk-e, hogy a Nemzeti dal első kézirata még úgy kezdődött: , Rajta, magyar, hí a hazal"? És azt tudjuk-e, hogyan lett Stancsicsból Táncsics? Hogy került a pozsonyi Zöldfa fogadó erkélye Ceglédre? Mi volt a Kossuth-bankók fedezete? Ki ölte meg Lamberget? Hogyan csorbult ki a sukorói templom kőből készült úrasztala, és miért nem temethették el Bem Józsefet? Mindezekre a kérdésekre a Magyarország története sorozatnak az 1848. március 15.-től október végéig tartó időszakot feldolgozó adásában kapunk választ.

28. Az 1848-49 -es szabadságharc

1848-49 hősies és torokszorító, megdöbbentő és keserű történetei kerülnek bemutatásra a sorozat 28. adásában. Felkeressük Gábor Áron kézdivásárhelyi ágyúöntő műhelyének a helyét; Vácott a barokk hídnál lefolytatott csata félszemű hőséről mesélünk, majd fejet hajtunk a szabadságharc női honvédtisztjeinek a sírjánál. Kossuth karosszékében a trónfosztásra, a Redoute épületének hűlt helyén pedig az értelmetlen pusztításra emlékeztetünk. Egy rendkívül izgalmas nyomozásban feltárjuk Petőfi egyetlen hiteles fotójának a történetét, és természetesen felkeressük a világosi fegyverletétel, és az aradi kivégzések helyszínét is.

29. Megtorlás és ellenállás

Furcsa, megható, és felemelő jelenségekben bővelkedik a "Magyarország története" sorozatnak a szabadságharc leverése utáni időszakról tudósító 29. része. Tudták, hogy a legnagyobb magyar, Széchenyi István soha nem mehetett át nagy álmán, a Lánchídon - amelyet végül nem más avatott fel, mint Haynau? És hallottak arról, hogy távollétükben a honvédtiszteket úgy ítélték "jelképes" akasztásra, hogy a nevüket egy cédulára írták és valóban felakasztották - vagy egy akasztófára szegezték - ezt a papírdarabot? Ismerik a Citadella és a hírhedt Újépület történetét? Olvastak arról a szabólegényről, aki merényletet követett el Ferenc József ellen? És láttak már bilincs alakú karkötőt, amit hazafiságból viseltek a hölgyek a megtorlás éveiben? 

30. Út a kiegyezéshez