Magyar pantheon - 150 magyar kiválóság / by Márki Sándor / Tinta Könyvkiadó / Hungarian Pantheon / 150 great men from Hungary

 
Printed in Hungary 2020

Oldalszám: 166
Kötés típusa: puhafedeles
Formátum: B/5
ISBN: 9789634092407 / 978-9634092407

ISSN: 1586-9512
Tömeg: 427 g/db

Made in Hungary

Könyvünkben százötven jeles magyar arcképét látja s rövid jellemzését olvashatja a közönség. Mivel hiteles arcképeket voltaképp csupán ezredévünk második feléből kapunk, ezért történelmünk utóbbi öt évszázadából talál hírességeket az olvasó e könyvben. A névsor nem teljes; nem is lehet az. Azok azonban, kiket most mutatunk be, ha csak egy részét teszik is a hazáért legtöbb érdemet szerzetteknek, mindnyájan méltók arra, hogy a magyar pantheonban éljenek tovább.

Hősök, államférfiak, főpapok, tudósok és írók mellett előtérbe lépnek a földművelés emelésén fáradozó gazdák, az iparosok, kereskedők; sőt nagyobb élénkséget találunk a képzőművészetek, a festészet és szobrászat, valamint a színészet terén is. Azok, kik vállvetve alkották meg a mai Magyarországot, körülbelül együtt vannak e könyvben, melynek fő célja a történelmi tudat és ami ezzel jár, a hazafias érzület növelése.

A történelem betűi nem holt betűk: beszélnek és tanítanak, s a belőlük levonható tanulságok elől nem zárkózhat el a nemzet. Ifjúnak és öregnek egyaránt becsülni kell tudnia a régieket, azt a múltat, melyben állami létünk s egész társadalmunk gyökerezik. Nem hozhat létre az a jövőre kiható jeles alkotást, kinek nincs érzéke a letűnt nagyságok érdemei iránt.

Bár szívébe zárná minden magyar azoknak erényét, kiket szerény könyvünk, a „Magyar Pantheon” hoz emlékezetébe!

(Részlet az először 1884-ben megjelent könyv előszavából)

A kötet összeállítója, Márki Sándor (1853–1925) korának neves történésze, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora. Könyvet írt többek között Dózsa Györgyről, II. Rákóczi Ferenc életéről és az 1849–49-es forradalom és szabadságharc történetéről.

Könyvünkben százötven jeles magyar arcképét látják és rövid jellemzését olvashatják. Mivel hiteles arcképeket voltaképp csupán ezredévünk második feléből kapunk, ezért történelmünk utóbbi öt évszázadából talál hírességeket az olvasó a könyvben.

A névsor nem teljes; nem is lehet az. Azok azonban, akiket most mutatunk be, ha csak egy részét teszik is ki a magyar hazánkért legtöbb érdemet szerzetteknek, mindnyájan méltók arra, hogy a magyar pantheonban éljenek tovább.

Hősök, államférfiak, főpapok, tudósok és írók mellett előtérbe lépnek a földművelés emelésén fáradozó gazdák, az iparosok, kereskedők; sőt nagyobb élénkséget találunk a képzőművészetek, a festészet és szobrászat, valamint a színészet terén is.

Azok, akik vállvetve alkották meg a mai Magyarországot, körülbelül együtt vannak e könyvben, melynek fő célja a történelmi tudat, és ami ezzel jár, a hazafias érzület növelése.

A történelem betűi nem holt betűk: beszélnek és tanítanak, s a belőlük levonható tanulságok elől nem zárkózhat el a nemzet. Ifjúnak és öregnek egyaránt becsülni kell tudnia a régieket, azt a múltat, amelyben állami létünk s egész társadalmunk gyökerezik. Nem hozhat létre az a jövőre kiható jeles alkotást, kinek nincs érzéke a letűnt nagyságok érdemei iránt.

Bár szívébe zárná minden magyar azoknak az erényét, akiket szerény könyvünk, a „Magyar Pantheon” hoz emlékezetébe!
(Részlet az először 1884-ben megjelent könyv előszavából)

A kötet összeállítója, Márki Sándor (1853–1925) korának neves történésze, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem professzora. Könyvet írt többek között Dózsa Györgyről, II. Rákóczi Ferenc életéről és az 1849–49-es forradalom és szabadságharc történetéről.

Feltétlenül tudnunk kell erről a kötetről, hogy  („... nem bízhatunk meg feltétlenül minden arckép hitelességében. Hunyadi János, Szilágyi Mihály, Kinizsi Pál arcképéhez fér ugyan kétség, e kötetben való szerepeltetésüket azonban az oly fontos történelmi múltjuk indokolja, amilyen például gróf Teleki Józsefé is. Újlaki Miklós, Vitéz János stb. külsejére a sírjaikon látható domborművekből teljes nyugogtsággal következtethetünk, mert ezekről föltehető, hogy nem a képzeletünk alkotásai. Janus Pannoniust egykorú miniatúra, Mátyás királyt régi dombormű, Bakócz Tamást saját emlékérme után tüntethetjük föl, elfogadva, hogy a XV. századból fennmaradt arcképekről is bővebbek, beszédesebbek a források...”)

Minden oldalon egy magyar kiválóság szerepel. Fent az arckép, alatta a név, egy-egy fontosabb adat, majd alatta mintás keretben 8-10 soros jellemzés.

Pl.:
Arckép
Hunyadi János
Szül. 1386-ban, (más források szerint 1390. márc. 29-én);
meghalt 1456. aug 11-én Zimonyban.

A legnagyobb magyar hős, ki a nemzet régi harcmodorának alkalmazásával számos diadalt aratott a törökön, kiknek szultánja benne mégis a világ legnagyobb emberét tisztelte. Mint államférfiú, hat éven át a legnehezebb viszonyok közt kormányozta hazáját, s alapelvül a szigorú igazságot választotta. Feddhetetlen és következetes jelleme, kötelességérzete és honszeretete nemcsak a hanyatlásnak indult lovagkorból magaslik ki, hanem túlél s túlragyog minden más kort és időt is.