Magyar Népviseletek - Flórián Mária / Illusztrálta Urai Erika / Hardcover / Hungarian Language Book About Famous Traditional Hungarian clothing

Magyar Népviseletek - Flórián Mária / Illusztrálta Urai Erika / Hardcover / Hungarian Lanuage Book About Famous Traditional Hungarian clothing 

Szerző: Flórián Mária

Illusztrátor: Urai Erika

ISBN : 9789631179804 / 978-9631179804

ISBN-10: 963117980X

Kiadó: MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ ZRT 

Nyelv: Magyar / Hungarian Language

Megjelenés: 2005.

Ruha teszi az embert - ennek a szólásnak az elmúlt századokban határozott jelentése volt. Szigorú szabályok írták elő, hogy mely ruhadarabok, anyagok, díszek viselete mely néprétegeknek engedélyezett - és ezeket a szabályokat átlépni nem volt tanácsos. 
A népviseletek tájanként, sőt községenként is különböztek, a ruhájáról meg lehetett mondani, ki hová való, milyen életkorú, mi a családi állapota.
Kötetünk a magyar falvak és mezővárosok jellemző öltözeteiből mutat be egy színes csokorra valót.
A „MAGYAR NÉPVISELETEK” című ezen alábbi tartalom szerinti kiadvány tanulmányozása a magyar hagyományok iránt érdeklődők számára igen hasznos és tanulságos élményt nyújt.

Tartalom:

Dunántúli asszonyok vászonruhában.
Fekete-körös-völgyi férfiak vászonruhában.
Csökölyi öregasszonyok fehér gyászban.
Alföldi csikós fekete ingben, gatyában.
Hortobágyi juhász előbőrben, hátibőrben.
Alföldi férfiak subában.
Turai asszony ködmönben.
Székely férfiak harisnyában, zekében.
Dunántúli betyár cifraszűrben.
Szatmár megyei férfiak gubában.
Zobor vidéki idős házaspár.
Rábaközi fiatalok ünneplőben.
Ormánsági lány és asszony.
Torockói asszony és leány.
Kalotaszegi fiatalok ünneplőben.
Széki asszonyok munkába menet.
Kecskeméti fiatal pár.
Debreceni leány és asszony.
Szegedi alsóvárosi házaspár ünnepi viselete.
Ajaki lányok vasárnapi ünneplőben.
Őrhalmi asszonyok ünneplőben.
Sárközi asszonyok.
Matyó vőlegény és menyasszony.
Martosi asszonyok vasárnap délutáni öltözetben.
Keresztelőre készülő kazáriak.
Hollókői asszony munkához öltözve.
Nógrád megyei búcsús asszonyok.
Törökkoppányi menyecske.
Kalocsai asszony és lány ünneplőben.

A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja. Fő táji típusai a dunántúli, a felföldi, az alföldi és az erdélyi. Jellegzetes vidékei: Galga-mente, Kalotaszeg, Kalocsa, Lóc, Matyóföld, Hosszúhetény, Hollókő, Kazár, Ormánság, Sárköz, Székelyföld, Torockó, Püspökbogád.

A viseletet törvények és rendeletek szabályozták. Másként öltözött a nemes, a jobbágy és a polgár. A különböző vidékek lakói viseletükkel is megkülönböztették magukat a többi vidék lakóitól és a nemzetiségiektől.[3]

A régi ruhadarabokat házilag készítették tartós anyagból, hogy több nemzedéket is kiszolgálhassanak. A 19. század végéig az ing, bő gatya, székely harisnya anyagát továbbra is otthon szőtték (lásd szövőszék). A viselet többi részét egyre inkább gyári alapanyagból varrták.[2] Az egyes községek kialakították a csak rájuk jellemző stílust. A berendezés, a szép tárgyak és a női viselet a nők kezében volt.

Ma már inkább csak ünnepekre vesznek fel népviseleti ruhát. A 20. század közepétől főleg a palócvidéken, Erdélyben és Kalocsa környékén él tovább.

A népviselet tudatos ápolása beszűkíti annak alkalmazási körét és mereven megkötheti egyes jellegzetességeit. A viselet elszakad a mindennapi élettől, és a történelem egy darabjának tekintik: ez a historizálás, ami rögzíti és megmerevíti a formát, mintegy múzeumi vitrinbe zárva. Mások a régi népi motívumokat eredeti környezetükből kiragadva, háztartási textíliákon és egyes ruhadarabok díszeként szerepeltetve igyekeznek megőrizni a népi formakincset.[5]