Description
Liszt Ferenc - Magyar koronázási mise - Hungarian Coronation Mass / Veronika Kincses, Klára Takács, Dénes Gulyás, László Polgár, Hungarian Radio & Television Chorus, Budapest Symphony Orchestra, György Lehel / Hungaroton Audio CD 1994 Stereo / HCD12148
UPC 5991811214821
A Magyar koronázási misét Liszt Ferenc 1866–67-ben komponálta Ferenc József és felesége, Erzsébet magyar királyi párrá koronázásának alkalmából, de később még hozzáírt egy tételt. Bemutatója 1867-ben volt a Mátyás-templomban.
Liszt az 1850-es évek második felétől már egyértelműen az egyházi zene legelismertebb zeneszerzőjének számított. Amikor Ferenc József magyar királlyá koronázására készültek, mégsem őt akarták megbízni a koronázási mise megírására, mert az udvari szabályzat szerint csak a bécsi udvari zenekar karnagyának a műve hangozhatott volna el, mégpedig az udvari zenekar és énekkar, valamint bécsi szólistáknak a közreműködésével.
A politikailag tájékozott Lisztnek tudomása volt a kiegyezés előkészületeiről, és már 1865. február 20-án, Rómából írt levelében kérte meg jóbarátját, Augusz Antal bárót, hogy járjon közbe a megbízatás elnyerése érdekében, „hogy erre, mint katolikus, mint magyar és mint zeneszerző, méltónak bizonyuljak”. Augusz sikerrel járt, és Scitovszky János bíboros megbízta Lisztet a koronázási mise megírásával, s e megbízást 1867 elején Simor János, a bíboros utódja is megerősítette. Bécs ellenkezésének letörésében szerepe volt az egész magyar közvéleménynek is, a Budai Zeneegylet Eötvös József kultuszminiszternél keresett segítséget, egy tekintélyes bizottság (név szerint Augusz Antal, Engeszer Mátyás, Mosonyi Mihály, Rosti Pál, Erkel Ferenc, Ábrányi Kornél, Reményi Ede) pedig Erzsébet császárné közbenjárását kérte.
Frankenburg Adolf, Liszt gyermekkori barátja keserűen emlékezett vissza a történtekre: „A mester kívánságát minden valamirevaló kultúrállamban nemcsak örömmel fogadták, hanem teljesítésére a szükséges lépéseket azonnal meg is tették volna. Nálunk azonban ezt ama bizonyos körök, melyek a közóhajtást és nemzeti közérzületet soha nem szokták kellőleg tekintetbe venni, mindenféle úton és módon akadályozni törekedtek.”
Liszt a Belvárosi ferences plébánián lakott. A zeneszerző gyorsan dolgozott, már március 14-én azt közölte Augusszal, hogy a vázlattal elkészült, csak a hangszerelés van hátra, virágvasárnap pedig már azt írta, hogy be is fejezte a misét (az Offertórium csak utólag, májusban, a Graduale pedig két évvel később született). Liszt Ferenc miséjét végül elfogadták, egyéb eredményt azonban nem sikerült elérni.
1867. június 8-án, a budai Mátyás-templomban tartott koronázási ünnepségen az előadók mind bécsiek voltak, a bécsi Udvari Ének- és Zenekart a megbetegedett Johann Herbeck helyett Gottfried Preyer másodkarmester vezényelte, a hegedűszólót Georg Hellmesberger játszotta. Liszt Ferenc – akit két nappal korábban Ferenc József-renddel tüntettek ki –, még meghívót sem kapott a koronázásra, csak a Nemzeti Zenede szerzett neki helyet az orgonakarzaton. Liszt – nem várva meg a ceremónia végét – gyalog indult el a szállására.
Az ezután történteket Ábrányi Kornél írja le: „A budavári Mátyástemplomtól kezdve az Albrecht-úton, a Lánchídon, a Ferenc József-téren, a Dunaparton keresztül az Eskü-térig a nép százezrei képeztek sorfalat […]. Mindenki várta […] a királyi menet megindulását. De ezt egy elementáris erővel kitört éljendörgés előzte meg az egész hosszú vonalon. […] Mindenki azt hitte, hogy a dörgő éljenek a közelgő díszmenetet illetik, pedig csak a nagy művész ünnepélyes alakja volt látható, amint a kétfelé osztott nép sorfalai közt haladt, […] folyton hajlongva a tömegeknek e nem várt spontán megnyilatkozó ovációjára, mely láthatólag ép úgy meglepte, megindította, mint egyszersmind feszélyezte is. De hát nem szabadulhatott s egész hazáig ki nem térhetett előle.” Liszt a Belvárosi plébánián lakott. A zeneszerzőt P. Golessény Pantaleó provinciális nevezte ki a rendtartomány konfráterévé. Napi imájának helyét a templomban emléktábla őrzi.
Kincses Veronika - soprano
Takács Klára - contralto
Gulyás Dénes - tenor
Polgár László - bass
Hungarian Radio and Television Chorus
Budapest Symphony Orchestra
conducted by Lehel György
Tracklist:
1. Kyrie (5´21")
2. Gloria (7´23")
3. Graduale (5´23")
4. Credo (7´10")
5. Offertorium (5´12")
6. Sanctus (3´35")
7. Benedictus (7´21")
8. Agnus Dei (6´52")
Missa Coronationalis (R. 487) | ||
1 | 1. Kyrie | 5:21 |
2 | 2. Gloria | 7:23 |
3 | 3. Graduale („Laudate Dominum Omnes Gentes” (116. Zsoltár • Psalm 116)) |
5:23 |
4 | 4. Credo | 7:10 |
5 | 5. Offertorium | 5:12 |
6 | 6. Sanctus | 3:35 |
7 |
7. Benedictus | 7:21 |
8 | 8. Agnus Dei | 6:52 |
- Bass Vocals – László Polgár
- Chorus – A Magyar Rádió És Televízió Énekkara
- Chorus Master – Ferenc Sapszon
- Composed By – Liszt Ferenc
- Conductor – György Lehel
- Contralto Vocals – Klára Takács
- Design – Péter Nagy (3)
- Engineer [Balance Engineer] – László Csintalan
- Orchestra – A Magyar Rádió És Televízió Szimfonikus Zenekara
- Organ – Gábor Lehotka
- Producer [Recording Producer] – Jenő Simon
- Sleeve Notes – Bónis Ferenc
- Soprano Vocals – Veronika Kincses
- Tenor Vocals – Dénes Gulyás
- Violin – Péter Hidy (tracks: 7)