Liszt Ferenc: Grosses Konzertsolo, Sonate, B-A-C-H (I/5) / Edited by Boronkay Antal Pál / Editio Musica Budapest Zeneműkiadó / 1983 / Közreadta Boronkay Antal Pál

Paperback
Made in Hungary

Setting: Piano

Series: New Liszt Edition I. 'A'

Genre: Complete Edition

Period: Romantic

Language: English, German

Length: 112 pages

Format: 23 x 30 cm

Published: December 1983

Publisher: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Item number: 7295A

ISMN: 9790080300053 / 979-0080300053

Hangszer/letét: Zongora

Sorozat: Liszt Ferenc összes műveinek új kiadása I. (vászon) 'A'

Műfaj: Összkiadás

Korszak: Romantikus

Nyelv: angol, német

Terjedelem: 112 oldal

Formátum: 23 x 30 cm

Első megjelenés: 1983. december

Kiadó: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Katalógusszám: 7295A

Liszt wrote the Grosses Konzertsolo in 1849-50 for a piano competition at the Paris Conservatoire, and dedicated it to Adolf Henselt. In this work Liszt was experimenting with new means of expression. According to his memoirs, the work was so difficult that even Henselt could not manage it, and the premiere was given by Tausig. The dedication of the Sonata (Liszt's only extant work with this title and form) is to Schumann, who had, long beforehand, dedicated his C major Fantasy to Liszt. The Sonata forms a pair to the Faust symphony, and thematic similarities can be detected between the two works. The B-A-C-H Fantasy and Fugue was originally written for organ. The work was intended to be played at the inauguration of the new organ in the Merseburg Cathedral, but Liszt did not complete it in time, so the premiere did not take place until half a year later. Liszt also transcribed the work for piano, then later revised both the piano and the organ versions. The main part of the volume contains the second version for piano, and in the appendix can be found the first version for piano.

As customary, there are two versions of the publication: a blue clothbound edition and a grey softcover edition. The preface, which gives the most important information on the contents and technical details, is identical in both versions, but only the former includes an English description of the sources and a critical commentary. Both versions include facsimiles of pages from Liszt's original autograph manuscript.

Liszt a Grosses Konzertsolot 1849-50-ben írta a párizsi Conservatoire egyik zongoraversenyére, és Adolf Henseltnek ajánlotta. Liszt ebben a műben új kifejezési eszközökkel kísérletezett. Visszaemlékezései szerint a mű olyan nehéz volt, hogy Henselt sem bírt vele, Tausig volt az, aki először bemutatta. A Szonáta - Liszt egyetlen befejezett, és fennmaradt műve ezzel a címmel és formával - ajánlása Schumann-nak szól, aki jóval korábban a C-dúr fantáziát ajánlotta Lisztnek. A Szonáta a Faust-szimfónia párja, a két műben tematikus hasonlóságok fedezhetők fel. A B-A-C-H fantázia és fúga eredetileg orgonára készült. A merseburgi dóm új orgonájának felavatásán kellett volna elhangozzon a mű, de Liszt nem készült el vele időre, így a bemutatóra csak fél évvel később került sor. Liszt átírta a művet zongorára is, majd később mind az orgona-, mind a zongoraváltozatot átdolgozta. A kötet főrésze a második zongoraváltozatot tartalmazza, függelékében a zongoramű első változata is megtalálható.

A kiadvány két változata az eddigiek szerint kék vászonkötésben és szürke kartonkötésben jelent meg. A művekről a legfontosabb tartalmi és technikai tudnivalókat ismertető előszó mindkét változatban azonos, míg a forrásleírásokat és a kritikai megjegyzéseket csak az előbbi változat tartalmazza. A kötet elején mindkét változatban Liszt eredeti kéziratlapjainak hasonmásai láthatók.

Contents / Tartalomjegyzék