Leó WEINER, Preludio, Notturno e Scherzo diabolico, Passacaglia, Toy Soldiers

Liszt-WEINER 

Sonata in B minor 

Weiner Leó - Eredeti művek és egy Liszt-átirat CD

North Hungarian Symphony Orchestra, Miskolc

Conducted by László Kovács 

Digital HCD32634

Hungaroton Classic

UPC 5991813263421

WORLD PREMIERE 1ST RECORDING

Notes in English, French, German, Hungarian

DDD

AUDIO CD 2010

Első kiadás

Miskolci Szimfonikus Zenekar
vezényel Kovács László

Tracklist: 

Leó WEINER

(1885-1960)

Original works and LISZT arrangement

1. Ferenc LISZT (1811-1886)-Leó WEINER

Sonata in B minor 29:26

Leó WEINER

2.-4. Preludio, Notturno e Scherzo diabolico 10:15

5. Passacaglia  7:19

6. Toy Soldiers  4:27

Liszt Ferenc (1811–1886) – Weiner Leó (1885–1960)
1. h-moll szonáta / Sonata in B minor 29'26"

WEINER, Leó (1885–1960)
Preludio, Notturno e Scherzo diabolico 10'15"
2. Preludio 2'14"
3. Notturno 3'20"
4. Scherzo diabolico 4'39"
5. Passacaglia 7'19"
6. Katonásdi / Toy Soldiers 4'27"

Total Time: 52:01

Leó Weiner (16 April 1885 – 13 September 1960) was one of the leading Hungarian music educators of the first half of the twentieth century, and a composer.

Franz Liszt , Liszt Ferencz, in modern usage Liszt Ferenc 22 October 1811 – 31 July 1886) was a Hungarian composer, virtuoso pianist, conductor, music teacher, arranger and organist of the Romantic era. He was also a writer, a philanthropist, a Hungarian nationalist and a Franciscan tertiary.

Liszt gained renown in Europe during the early nineteenth century for his prodigious virtuosic skill as a pianist. He was a friend, musical promoter and benefactor to many composers of his time, including Frédéric Chopin, Richard Wagner, Hector Berlioz, Robert Schumann, Camille Saint-Saëns, Edvard Grieg, Ole Bull, Joachim Raff, Mikhail Glinka, and Alexander Borodin.

A prolific composer, Liszt was one of the most prominent representatives of the New German School (Neudeutsche Schule). He left behind an extensive and diverse body of work which influenced his forward-looking contemporaries and anticipated 20th-century ideas and trends. Among Liszt's musical contributions were the symphonic poem, developing thematic transformation as part of his experiments in musical form, and radical innovations in harmony.

Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Koessler János tanítványa volt Budapesten. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián. 1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett, amely az ő irányítása mellett működött. 1957-ben nyugalomba vonult, de egy évig még ezután is tanított a Főiskolán.

A 2010-ben megjelent kiadványon Weiner zeneszerzői munkásságának egy kis szeletét ismerhetjük meg, és a hangszerelési érzékenységéről is képet kapunk.

Első hallásra talán meglepőnek tűnik Liszt kimagasló, zongorára írt h-moll szonátája, zenekari átiratban. Liszt e késői műve a zongoristák erőpróbája, de nem feltétlenül technikai értelemben. Liszt olyan mélységeket tár fel, mely talán csak a szintén késői egyházi műveiben található. Weiner hangszerelési művészete teljes pompájában bontakozik ki, a hegedű- a klarinét, fuvolaszóló, a vonószenekari részek, a fafúvósok rebbenései, a grandiózus tömbök súlyossága mindig a Liszt által megálmodott hangulatot tükrözik.

A Preludio, Notturno e Scherzo diabolico zongoradarab (op. 7.), a zenekari átiratot (op. 31.) 1949-ben fejezte be Weiner. Nagyon szép ez a zene, sok-sok impresszionista elemmel, a hárfa, a bővített akkordok, a helyenként fátyolszerű hangzásvilág jelzi a Preludio zeneszerzői megoldásait. A Notturno szintén a francia impresszionisták jellegzetességét idézi, az Egy faun délutánjának intim hangzásvilága egy sokszor fülledt éjszakai képben. A Scherzo diabolico két szélső részének siciliano-ritmus jellege érdekes, ilyen harmóniai megoldásokkal társítva. A középrész táncossága, a röpködő dallamok, majd a félelmetes hangzások (basszus ostinato fölött rezes tartott akkordok, modális harmóniákkal) teszi a tételt egyedivé.

A Passacaglia (op. 44.) is először zongorára íródott, a kézirat azonban töredékes volt (op. 2.), Weiner később egy barátja kérésére kiegészítette (op. 17.), s a zenekari átirat 1955-ben készült. Weiner maga elemezte a művet. A Passacaglia a barokk műfaj modern kori változata, a szerkezet a régi formát követi, a hangzás – hangszerelés, harmóniák – azonban igazodik a XX. századi világhoz, talán az egyetlen kivétel az utolsó, tizenegyedik variáció.

A Katonásdi (op. 16/a) eredetileg is zenekari mű, Weiner zongorára is átírta. A szerző a kottában a programot is megadja. A lemezen hallható művek közül csak itt figyelhető meg a romantika nemzeti vonásait hangsúlyozó ritmika, dallam. A Katonásdi igazi leíró zene: a riadó után a csatába vonulás, csatazaj, diadalkiáltások teszik játékossá a zenét.

A Miskolci Szimfonikus Zenekarral – ahogy más vidéki együttessel – kevés felvétel készült, ezért is érdemes a lemezt meghallgatni, felfedezni, hogy a fővároson kívül is vannak színvonalas zenekarok. Kovács László vezényletével hiteles előadásban halljuk a Weiner-műveket.