Description
Lenin válogatott művei III / Selected works of Lenin vol. 3 / Kossuth Könyvkiadó 1982 / Hardcover
Hardcover 1982
ISBN: 9789630919869 / 978-9630919869
ISBN-10: 9630919869
PAGES: 512
PUBLISHER: Kossuth könyvkiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
!!! Condition of this book is USED LIKE NEW !!!
Hungarian infromation:
Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (oroszul: Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20. századi világtörténelem kiemelkedő hatású alakja.
Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, s már ekkor kitűnt társai közül a tudásával és a szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal és fokozatosan balra tolódva a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatóként részt vett egy diáktüntetésen, ami miatt kicsapták a kazanyi egyetemről és így magánúton a szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait, szintén kitűnő eredménnyel.
English Summary:
Vladimir Ilyich Ulyanov (22 April [O.S. 10 April] 1870 – 21 January 1924), better known as Vladimir Lenin, was a Russian revolutionary, politician, and political theorist. He served as the first and founding head of government of Soviet Russia from 1917 to 1924 and of the Soviet Union from 1922 to 1924. Under his administration, Russia, and later the Soviet Union, became a one-party socialist state governed by the Communist Party. Ideologically a Marxist, his developments to the ideology are called Leninism.
Tartalom / Contents:
| III. kötet | |
| A kommunista internacionálé I. kongresszusa. 1919. március 2-6. | 5 |
| Tézisek és előadói beszéd a burzsoá demokráciáról és a proletariátus diktatúrájáról. Március 4. | 5 |
| Az OK (b) P VIII. kongresszusa. 1919. március 18-23. | 19 |
| Előadói beszéd a pártprogramról. Március 19. | 19 |
| Előadói beszéd a falusi munkáról. Március 23. | 36 |
| Az Ok (b) P központi bizottságának tézisei a keleti front helyzetével kapcsolatban | 50 |
| Távirat Vacetisz főparancsnoknak és Aralovnak | 53 |
| Üdvözlet a magyar munkásoknak | 54 |
| A nagy kezdeményezés | 58 |
| Mind egy szálig harcra Gyenyikin ellen! | 79 |
| A jelenlegi legfőbb feladat | 79 |
| A népnek meg kell magyarázni az igazat Kolcsakról és Gyenyikinről | 81 |
| Munka a mozgósítandók körében | 81 |
| Munka a katonaszökevények körében | 82 |
| Közvetlen segítség a hadseregnek | 83 |
| A nem katonai munka csökkentése | 84 |
| A frontövezetben végzett munka | 86 |
| Magatartásunk a katonai szakemberek irányában | 88 |
| Harc az ellenforradalommal a hátországban | 90 |
| Az egész lakosság mozgósítása a háborúra | 92 |
| "Forradalmi módon végzett munka" | 93 |
| Az államról | 94 |
| Levél a munkásokhoz és parasztokhoz a Kolcsakon aratott győzelem alkalmából | 109 |
| A moszkvai párthét eredményei és feladataink | 116 |
| Gazdaság és politika a proletárdiktatúra korszakában | 120 |
| 1. | 120 |
| 2. | 121 |
| 3. | 122 |
| 4. | 123 |
| 5. | 125 |
| Előadói beszéd a keleti népek kommunista szervezeteinek II. összoroszországi kongresszusán. 1919. november 22. | 128 |
| Levél Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz a Gyenyikinen aratott győzelem alkalmából | 137 |
| Válasz Karl Wigandnak, a "Universal Service" amerikai hírügynökség berlini tudósítójának kérdéseire | 143 |
| Az OK (b) P IX. kongresszusa. 1920. március 29-árpilis 5. | 146 |
| A Központi Bizottság beszámolója. Március 29. | 146 |
| Az évszázados rend megsemmisítétől egy új rend megteremtése felé | 161 |
| A "Baloldaliság", a kommunizmus gyermekbetegségei | 163 |
| Milyen értelemben beszélhetünk az orosz forradalom nemzetközi jelentőségéről? | 167 |
| A bolsevikok sikerének egyik alapvető feltétele | 169 |
| A bolsevizmus történetének fő szakaszai | 171 |
| A munkásmozgalom milyen belső ellenségei ellen vívott harcban nőtt fel, erősödött és edződött meg a bolsevizmus? | 175 |
| A "baloldali" kommunizmus Németországban. Vezérek-párt-oszály-tömeg | 181 |
| Kell-e dolgozniuk a forradalmároknak a reakciós szakszervezetekben? | 186 |
| Részt vegyünk-e a polgári parlamentekben? | 194 |
| Semmiféle kompromisszumot? | 202 |
| A "baloldali" kommunizmus Angliában | 211 |
| Néhány következtetés | 221 |
| Kiegészítés | 233 |
| A németországi kommunisták szakadása | 233 |
| A kommunisták és a függetlenek Németországban | 234 |
| Turati és társai Olaszországban | 236 |
| Helyes premisszákból helytelen következtetések | 237 |
| Wijnkoop levele | 241 |
| A nemzeti és a gyarmati kérdésről szóló tézisek első vázlata | 243 |
| Az agrárkérdésről szóló tézisek első vázlata | 249 |
| A kommunista internacionálé II. kongresszusa | 259 |
| Előadói beszéd a nemzetközi helyzetről és a Kommunista Internacionálé alapvető feladatairól. Július 19. | 259 |
| A nemzeti és a gyarmati kérdéssel foglalkozó bizottság jelentése. 1920. július 26. | 274 |
| Az ifjúsági szövetségek feladatai | 279 |
| A proletárdiktatúráról | 293 |
| Határozattervezet | 293 |
| Az egységes gazdasági tervről | 295 |
| Az OK (b) P X. kongresszusa. 1921. március 8-16. | 303 |
| Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártegységről | 303 |
| Az OKP X. kongresszusának eredeti határozattervezete a pártunkban jelentkező szindikalista és anarchista elhajlásról | 306 |
| A terményadóról | 309 |
| Bevezetés helyett | 309 |
| Oroszország mai gazdaságáról. (Az 1918-ban megjelent brosúrából) | 309 |
| A terményadóról, a kereskedelem szabadságáról, a koncessziókról | 318 |
| Politikai eredmények és következtetések | 332 |
| Összefoglalás | 337 |
| Az azerbajdzsáni, a grúziai, az örményországi, a dagesztáni, a hegyi köztársasági kommunista elvtársakhoz | 339 |
| A kommunista internacionálé III. kongresszusa. 1921. június 22-július 12. | 341 |
| Az OKP taktikájáról mondott előadói beszéd tézisei | 341 |
| Az OSZFSZK nemzetközi helyzete | 331 |
| Az osztály-erőviszonyok nemzetközi síkon | 342 |
| Az osztály-erőviszonyok Oroszországban | 343 |
| A proletariátus és a parasztság Oroszországban | 343 |
| A proletariátus és a parasztság katonai szövetsége az OSZFSZK-ban | 344 |
| Áttérés a proletariátus és a parasztság helyes gazdasági kapcsolatára | 344 |
| Milyen feltételek mellett engedi meg a szovjethatalom a kapitalizmust és a koncessziókat, és mi a jelentősége ennek? | 345 |
| Közellátási politikánk sikerei | 345 |
| A szocializmus anyagi alapjai és Oroszország villamosításának terve | 346 |
| A "tiszta demokráciának", a II. és II 1/2-es Internacionálénak, az eszereknek és a mensevikeknek mint a tőke szövetségének szerepe | 348 |
| Az októberi forradalom negyedik évfordulójára | 348 |
| Az arany jelentősége most és a szocializmus teljes győzelme után | 357 |
| A szakszervezetek szerepe és feladatai az új gazdasági politika viszonyai között. A tézisek tervezete | 364 |
| Az új gazdasági politika és a szakszervezetek | 364 |
| Államkapitalizmus a proletárállamban és a szakszervezetek | 364 |
| Az úgynevezett önálló elszámolásra átállított állami vállalatok és a szakszervezet | 365 |
| A proletariátus osztályharca olyan államban, amely elismeri a föld, a gyárak stb. magántulajdonát, s amelyben a politkai hatalom a tőkésosztály kezében van, lényegesen különbözik a proletariátus osztályharcától olyan államban, amely nem ismeri el a földnek és a nagyvállalatok többségének magántulajdonát, s amelyben a politikai hatalom a proletariátus kezében van | 365 |
| Visszatérés az önkéntes szakszervezeti tagsághoz | 366 |
| A vállalatok igazgatása és a szakszervezetek | 367 |
| A szakszervezetek szerepe és részvétele a proletárállam gazdasági és állami szerveiben | 367 |
| A tömegekkel való kapcsolat mint minden szakszervezeti munka fő feltétele | 369 |
| Ellentmondások a szakszervezetek helyzetében a proletárdiktatúra idején | 370 |
| A szakszervezetek és a szakemberek | 371 |
| A szakszervezetek és a munkásosztályra gyakorolt kispolgári befolyások | 372 |
| A harcos materializmus jelentőségéről | 374 |
| Az OK (b) P XI. kongresszusa. 1922. március 27-árpilis 2. | 382 |
| Az OK (b) P Központi Bizottságának politikai beszámolója. Március 27. Beszéd a kongresszus záróülésén. Április 2. | 382 |
| A kommunista internacionálé IV. kongresszusa. 1922. november 5.-december 5. | 417 |
| Az oroszországi forradalom öt éve és a világforradalom távlatai. Előadói beszéd a Kominern IV. kongresszusán, november 13-án | 419 |
| Beszéd a moszkvai szovjet plénumán. 1922. november 20. | 430 |
| Lenin utolsó levelei és cikkei. 1922. december 23-1923. március 2. | 437 |
| Levél a kongresszushoz | 437 |
| Kiegészítés az 1922. december 24-i levélhez | 439 |
| Az Állami Tervbizottságnak törvényhozó funkciókkal való felruházásáról | 441 |
| (A KB tagjai számának növelésével foglalkozó részhez) | 444 |
| A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez | 445 |
| A nemzetiségek, illetve az "autonomizálás" kérdéséhez (folytatás) | 447 |
| Naplójegyzetek | 451 |
| A szövetkezetekről | 455 |
| I. | 455 |
| II. | 458 |
| Forradalmunkról. (N. Szuhamov feljegyzéseivel kapcsolatban) | 464 |
| I. | 464 |
| II. | 463 |
| Hogyan szervezzük át a munkás-paraszt felügyeletet? | 465 |
| Inkább kevesebbet, de jobban | 469 |
| Jegyzetek | 485 |
| Tárgymutató | 511 |
| Képmellékletek |
