• Paperback: 32 pages
• Publisher: Magus Kiadó (2001)
• Language: Hungarian
• ISBN-10: 9638278951
• ISBN-13: 978-9638278951 / 9789638278951

Description:

Lendvay Kamilló (1928) zeneszerzői pályája az 1950-es évek közepén indult. Gazdag életműve sokféle műfajt foglal magában a szólóhangszeres művektől az operáig. Pályája egységes ívű, zeneszerzői eszköztárának változásai törés nélküli folyamatot alkotnak. Ars poeticája: "nekem szükségem van a közönségre, s arra, hogy aki darabjaimat eljátssza, az igenis örömét lelje bennük. ... Igyekszem az újat és az új kísérleteket nyitottan fogadni: ami a stílusomba és zenei meggyőződésembe belefér, azt alkalmazom." Zenéje mindig megtalálta az utat kora előadóművészetéhez és a közönséghez is.

About the Composer:

Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. – Budapest, 2016. november 30.) Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző, karmester.

Zongorázni tanult Varró Margitnál, majd 1948-ig Kámán György ingyenes tanítványa volt (szülei nem tudták volna fedezni tanulmányait a budapesti Fodor Zeneiskolában), majd a Zenészek Szabad Szakszervezetének iskolájában tanult Hajdú Annánál. 1949-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémiára, ahol 1957-ig Viski János zeneszerzés-tanítványa volt, és két évig Somogyi László karmester is a mestere volt, zongorát Kósa Györgytől, Tiharich Zdenkától, Ferenczi Györgytől és Ambrózy Bélától tanult. Közben a könnyű műfajba is kirándult: játszott dixieland-együttesben, bálokon és az Angol Parkban zongorázott. Tanulmányai alatt katona is volt három évig: a Légierők Zenekara trombitása volt.

1957-ben a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, korrepetitora, az operatársulat és a kórus vezetője lett. 1960 és 1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetőjeként dolgozott, majd 1968-ig a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének művészeti vezetője, 1970-től pedig a Budapesti Operettszínház karmestere volt. 1962 óta a Magyar Rádió lektora. 1972-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet-tanára lett, 1976-tól 1992-ig tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Zeneszerzői munkássága rendkívül szerteágazó, a zenei műfajok csaknem mindegyikére kiterjed, a szimfonikus művektől a kamarazenén át az operáig terjed, és figyelemre méltó fúvószenekari munkássága is. Műveit a hazai koncertpódiumokon kívül Európa és Ázsia országain kívül az Amerikai Egyesült Államokban is játsszák. Művei többségéből hangfelvétel készült, A tisztességtudó utcalány lemezfelvétele megkapta a párizsi Grand Prix International du Disque Lyrique kitüntetését 1979-ben.

Még főiskolás korában írta Mesemondó tánc című fúvószenekari darabját (a Pénzügyőrzenekar számára), a Triószerenád-ot (ez volt első nyomtatásban megjelent műve), a Rapszódiát hegedűre és zongorára, valamint a Vonóstrió-t. A magyar zenei élet figyelmébe 1960-ban került, amikor bemutatták Concertinó-ját. Az 1970-es évek fontos alkotásai az Orogenesis című oratórium és a Pro Libertate című kantáta, illetve a Thomas Mann József és testvérei című regénye alapján íródott Jelenetek kantáta. 1972-ben, a Magyar Televízió felkérésére komponálta A bűvös szék című egyfelvonásos operáját, amely Karinthy Frigyes írása alapján készült. Ugyancsak a televízió rendelte meg a A tisztességtudó utcalány című operát (Jean-Paul Sartre drámája alapján), amelyet az intézmény 1978-ban mutatott be. Mindkét operát – Görlitzben és Párizsban – színpadon is bemutatták. 1975-ben komponált Csellóverseny-e (Pezzo Concertato per violoncello e orchestra) a trieszti zeneszerzőverseny I. díját nyerte el. 1989-ben Párizsban mutatták be a Festival d’Art Sacre felkérésére készült Via crucis-t. 1991-ben a Stabat Mater-ét is Párizsban mutatták be, a Forum des Orgue fesztiválon. 2000-ben Zongoraversenyt írt, a 2005-ös Tsunami-t a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar számára írta. 2007-ben a Bartók vonósnégyes ötvenéves fennállására komponált darabot, 2008-ban mutatták be a kvartett számára komponált II. vonósnégyest. 2008-ban a Vaszy Viktor Kórus ötvenéves jubileumára írta Psalmus XCV (Kilencvenötödik zsoltár) című művét. A 2009-ben írt Jazz szimfóniát a Szegedi Szimfonikus Zenekar mutatta be.