Mondhatnám azt is: úgy, hogy annak idején a szüleim nem moziba mentek. Komolyra fordítva: zenei érzékemet édesapám hatalmas famíliájától, a mûvészetek iránti fogékonyságomat édesanyámtól örököltem. Gyermekkoromban zongorázni és hegedülni tanultam. Mindezt egyeztetni próbálva azzal a ténnyel, hogy közben serdülõ korosztályban, majd ifiként a Vasasban birkóztam. Hatéves koromban már tudtam az akkori összes Németh Lehel, Kovács Erzsi, Sárosi Kati, Ákos Stefi számot, amelyeket verpeléti nyaralásaim során a szõlõsorok között énekeltem rokonaimnak -táskarádió gyanánt.

A középiskolás éveket át-beatzenéltem zongorista énekesként. 14 évesen kerületi úttörõ kulturális seregszemlét nyertem színész paródiákkal. 18 évesen fedezett föl Világhy Erzsébet énekesnõ és férje Kisgyörgy János bonviván és mûsorszervezõ. Állandó zongorakísérõjük lettem és bekerültem a haknivilágba.

Idõközben elkezdtem felsõfokú tanulmányaimat és ének tanulásomat is. Raskó Magda, Szendrõ Mária után kerültem valódi mesteremhez, Vályi Éva fõiskolai tanárhoz, akinél tizenöt évig tanultam. Vele párhuzamosan jártam Toldi Mária magániskolájába. Tõle a stílust, a rádió-lemezkész éneklést sajátíthattam el. Így az éneklésben Vályi Évát és Toldi Máriát tartom meghatározó mestereimnek.

A zongorakísérõi tevékenység és diplomavédés mellett „A” kategóriás énekesi OSZK, majd önálló ORI mûködési engedélyt szereztem. Sokfelé szerepeltem az országban, nagy tapssal jutalmazták ének produkcióimat, valami mégis hiányzott: az ISMERTSÉG !

1984-ben hirdette meg a Magyar Televízió és a Magyar Rádió a II. Nyílik a rózsa… nemzetközi magyarnóta énekes versenyt. Édesapám adta be a nevemben a jelentkezést én pedig az egyik gyõztesként végeztem. Azóta ismert énekesként, jelenleg éllovasként járom az országot VEGYES koncertjeimmel, melyekben MAGYARNÓTÁK, OPERETTEK és KÖNNYÛZENEI SZÁMOK hangzanak el sok HUMORRAL!

1986-tól 1990-ig a Magyar Televízió szerzõdéses szerkesztõje voltam Lengyelfi Miklós osztályán. Onnan dr. Alföldy Boruss István átcsalt” a Magyar Rádióba szerkesztõ-mûsorvezetõnek, immár státuszba. Mûsorkészítõként Õket, kettõjüket tartom szakmai mestereimnek.

Harminc éve szerkesztem a Magyar Rádió népzenei, magyarnóta és cigányzenei mûsorait. Elõször beosztott szerkesztõként, majd felelõs szerkesztõként, később pedig vezetõszerkesztõ-mûsorvezetõként. Büszke vagyok arra, hogy rangom szerint a Magyar Rádió néhány fõmunkatársa egyike vagyok, olyan nevek mellett, mint Szepesi György, Novotny Zoltán és Radnóti László. Az évek során boldogan kirándultam más mûfajú rádiómûsorok irányába is. Sokáig vezettem a Verkli, a Promenád, a hétfõi Kettõtõl ötig… és a Szívküldi mûsorát. Erõsségem volt az improvizálás, intellektuális marháskodással vegyítve.

Sokáig azt gondoltam, hogy az általam mûvelt mûfajokban az egyetlen díj, amire esélyünk lehet, a nyugdíj. A kitartó, megbízható minõség mégis meghozta a gyümölcsét. 1999-ben Cselényi-díjat, 2001-ben eMeRToN-díjat kaptam énekesként. Idõközben megtiszteltek két Magyar Rádió Nívó-díjjal is. 2000-ben Sanghaj-ban egy rádiós fesztiválon a beadott mûsorom elnyerte a Best Sound, azaz a legjobb hangzás díját.
2006. március 15-e, Nemzeti Ünnepünk tiszteletére megkaptam a Magyar Köztársasági Arany Érdem-keresztet. Kaptam két Életmű-díjat és 2015 március 15-e tiszteletére megkaptam a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. 2017 januárjában a Magyar Kultúra Lovagjává ütöttek. Nem kértem egyik kitüntetést sem, de mind jólesett!

2012 decemberében megalapítottam a Dankó Rádiót, amelynek művészeti vezetője vagyok, nyugdíjazásom után pedig örökös tiszteletbeli főszerkesztője leszek.

2017 novemberében valóra vált egy negyven éves álom, megalakult a Tarnai Rock Band. 2018-ban 16 koncertünk volt. Állandó klubhelyünk a Legenda Sörfőzde Center (Budapest 16. kerület - Sashalom, Kövirózsa utca 8).

A jövõbeli terveim: szeretetben, békességben és egészségben élni családommal, három gyermekemet tisztességben fölnevelni szeretett és kitartó feleségemmel együtt.

Énekelni addig szeretnék amíg színpadképes vagyok és örömöt adhatok a Kedves Közönségnek.

És, mert ez a legfontosabb, mindenkinek jó egészséget, hazánknak pedig békét kívánok.

Tisztelettel TARNAI KISS LÁSZLÓ