Ablakomban három bokor muskátli

A csap utcán végestelen végig

A csitári hegyek alatt

A faluban a legárvább én vagyok

A faluban nincs több kislány csak kettő

A gőzkocsi hat kereke

A jó lovas katonának

Áll a malom

Által mennék én a Tiszán

Az egri ménes mind szürke

Azért csillag, hogy ragyogjon

Azt mondják, nem adnak

Befordultam a konyhára

Beszegődtem Tarnócára bojtárnak

Bíró uram, panaszom van

Csárdás kis kalapot veszek

Csínom Palkó

Debrecenbe kéne menni

Ennek a kislánynak rövid a szoknyája

Eresz alatt fészkel a fecske

Erdő, erdő, erdő

Esik az eső, de nem ázok

Esik az eső, majd lesz mező

Ez a kislány megy a kútra

Ez az én szeretőm

Ezért a legényért nem adnék egy almát

Édesanyám a kendőm

Édes anyám, ha bejön

Édesanyám is volt nékem

Ég a kunyhó, ropog a nád

Érik a ropogós cseresznye

Faluvégén egy kis ház

Feketeszárú cseresznye

Fölleg borult az erdőre

Fürdik a holdvilág

Gerencséri utca

Ha benyúlok kis lajbim zsebébe

Ha én nekem száz forintom volna

Hamis az én babám lelke

Haragszik az édesanyám

Hármat tojott a fürjecske

Házunk előtt mennek el a huszárok

Hej Bözsi, Bözsi, Bözsi

Hét csillagból van a Göncöl szekere

Hullámzó Balaton tetején

Jaj, de búsan harangoznak Tarjánba'

Jaj, be magas

Jaj, be szépen muzsikálnak

Jaj, de bajos a szerelmet titkolni

Juhász legény

Káka tövén költ a ruca

Két út van

Ki a Tisza vizét issza

Kis kút, kerekes kút

Kis madár dalol az ágon

Kondorosi csárda mellett

Kopogós a csizmám

Kossuth Lajos azt üzente

Körül csillagos az ég

Lányok, lányok, lányok a faluba'

Lekaszálták már a rétet

Lyuk, lyuk, lyuk, lyuk

Maros vize folyik csendesen

Megérett a cseresznye, a meggy

Még azt mondják, ez se szép, az se szép

Megy a gőzös Kanizsára

Megyen már a hajnal csillag

Mi füstölög ott a síkon távolban

Mikor én még legény voltam

Nagy a feje, búsuljon a ló

Nagypénteken, mossa holló a fiát

Ne menj rózsám a tarlóra

Nem loptam én életembe'

Nem ütik a jogászt agyon

Nékem olyan asszony kell

Nincsen annyi tenger csillag az égen

Nyisd ki babám az ajtót

Pántlikás kalapom

Piros alma csüng az ágon

Piros, piros, piros

Részeg vagyok rózsám, mint a csap

Réten, réten

Ritka búza, ritka árpa

Rózsabokorba' jöttem a világra

Sárgát virágzik a repce

Sír a kislány, a Balaton partján

Söprik a pápai utcát

Sűrű csillag ritkán ragyog

Süt a mama

Szánt a babám

Szerelmes a nap a holdba

Tele van a csipkebokor virággal

Temetőbe láttalak meg legelőbb

Tíz pár csókot egy végből

Török bársony süvegem

Üsd a sarkantyúdat

Végig mentem az ormodi temetőn

Vékony deszka kerítés

Vörös bort ittam az este

Zöldre van a rácsos kapu festve