A közönség a” hogy bemehessünk Betlehembe” című koncerten hallhatja először annak a nemrég elkészült különleges lemeznek az anyagát, amely Pitti Katalin több éves gyűjtésének az eredménye. Neki a hit lételeme, s a mostani nagy vállalkozásának elindítója és meghatározója az is volt, hogy a Bibliában Máriáról azt írja a Jelenések könyve, hogy ő “a nagy jel”, a “Napba öltözött” asszony.
A Liszt-díjas, érdemes művész elmondta: nagy zeneszerzők mind eljutottak oda, hogy ki kellett fejezniük Máriához, Istenhez való való viszonyukat. Ahogy megfogalmazta, Mozart azt tartotta erről: “alakuljon bármiképp az életem,történjék az életemben bármi,csak az Úristen akarata érvényesüljön és akkor mindig boldognak és megelégedettnek kell lennem.”
Pitti Katalin hozzáfűzte, a klasszikus Ave Maria, illetve a Máriához szóló műveket ezúttal mind magyar alkotóktól /Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály,Kodály Zoltán,Farkas Ferenc, Vígh Kristóf/ válogatta az általa szerkesztett lemezanyaghoz.
Mindemellett kiemelte, a magyar népénekek sokasága is arról ad hírt, mennyire fontos volt a Szűz Anya a legegyszerűbb lelkeknek, éppúgy mint a legműveltebb társadalmi rétegeknek. Az általa feldolgozott és most elhangzó ilyen jellegű művek Volly István kötetéből, zarándokok dalos füzetéből és régi magyar dalok gyűjteményéből valók. Olyan települések kincsei ezek, mint Alsóőr, Báta, Csíkszereda, Kide, Pereg, Rimóc, Tokaj, Tura, Urhida és Vitnyéd.
A művész hangsúlyozta, a magyar költők közül többen – így Blaskó Mária, Gyurkovics Tibor, Kerék Imre, Sík Sándor, Szabó Ferenc,Szent-Gály Kata – mélységes hittel, vagy világi módon fordultak Máriához. Ezt is szeretné megmutatni.
A közönség a” hogy bemehessünk Betlehembe” című koncerten hallhatja először annak a nemrég elkészült különleges lemeznek az anyagát, amely Pitti Katalin több éves gyűjtésének az eredménye. Neki a hit lételeme, s a mostani nagy vállalkozásának elindítója és meghatározója az is volt, hogy a Bibliában Máriáról azt írja a Jelenések könyve, hogy ő “a nagy jel”, a “Napba öltözött” asszony.
A Liszt-díjas, érdemes művész elmondta: nagy zeneszerzők mind eljutottak oda, hogy ki kellett fejezniük Máriához, Istenhez való való viszonyukat. Ahogy megfogalmazta, Mozart azt tartotta erről: “alakuljon bármiképp az életem,történjék az életemben bármi,csak az Úristen akarata érvényesüljön és akkor mindig boldognak és megelégedettnek kell lennem.”
Pitti Katalin hozzáfűzte, a klasszikus Ave Maria, illetve a Máriához szóló műveket ezúttal mind magyar alkotóktól /Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály,Kodály Zoltán,Farkas Ferenc, Vígh Kristóf/ válogatta az általa szerkesztett lemezanyaghoz.
Mindemellett kiemelte, a magyar népénekek sokasága is arról ad hírt, mennyire fontos volt a Szűz Anya a legegyszerűbb lelkeknek, éppúgy mint a legműveltebb társadalmi rétegeknek. Az általa feldolgozott és most elhangzó ilyen jellegű művek Volly István kötetéből, zarándokok dalos füzetéből és régi magyar dalok gyűjteményéből valók. Olyan települések kincsei ezek, mint Alsóőr, Báta, Csíkszereda, Kide, Pereg, Rimóc, Tokaj, Tura, Urhida és Vitnyéd.
A művész hangsúlyozta, a magyar költők közül többen – így Blaskó Mária, Gyurkovics Tibor, Kerék Imre, Sík Sándor, Szabó Ferenc,Szent-Gály Kata – mélységes hittel, vagy világi módon fordultak Máriához. Ezt is szeretné megmutatni.