Description
Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez by Kohn Sámuel / Hebrew data regarding Hungary's history / Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata / Hardcover 1990
HARDCOVER 1990
ISBN-10: 9630556766
ISBN: 9789630556767 / 978-9630556767
PAGES: 170
PUBLISHER: Akadémiai Kiadó
LANGUAGE: HUNGARIAN (MAGYAR)
About the Author:
Samuel Kohn (1841–1920) was a Hungarian rabbi in Budapest from 1866 to 1905, when he was appointed Chief Rabbi of Budapest. He is remembered today as the author of A szombatosok, történetök, dogmatikájok és irodalmok ("The Sabbatarians: a complete history and dogmatic literature", Budapest 1889, German translation Die Sabbatarier in Siebenbürgen Leipzig 1894) concerning András Eőssi and other 16th Century Transylvanian Szekler Sabbatarians. Kohn's study coincided with Jewish interest in the sect, and in the following years most were absorbed into Judaism.
Hungarian Summary:
A hazai judaisztikai kutatás sok évtizedes adóssága az ország történetére, illetve a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó héber nyelvû források feltárása, feldolgozása és közreadása. Ezen kutatás egykori úttörõje, "mûfajteremtõje" Kohn Sámuel volt, az õ forrásgyûjteményét (Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez, Budapest, 1881) történész generációk sora hasznosította. Kutatási módszere — miszerint a par excellence történeti források (héber krónikák, emlékiratok) mellett a vallási élet gyakorlati kérdéseivel foglalkozó rabbinikus döntvényirodalomban fellelhetõ szórványos adatokat is törekedett kiaknázni — mára a zsidó történelem kutatásának egyik fontos irányává vált világszerte.
Tartalom:
|
Bevezetés |
1 |
|
Jószippon (ál-Josephus) a magyarok származásáról és régi s ujabb lakhelyeikről. 940 körül |
3 |
|
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül |
10 |
|
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl |
24 |
|
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl |
44 |
|
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt |
45 |
|
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen |
45 |
|
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői |
47 |
|
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon |
47 |
|
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül |
49 |
|
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül |
51 |
|
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül |
53 |
|
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül |
55 |
|
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül |
56 |
|
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt |
58 |
|
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt |
60 |
|
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504. |
62 |
|
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt |
63 |
|
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523. |
65 |
|
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454) |
65 |
|
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456. |
68 |
|
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518. |
69 |
|
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése |
70 |
|
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül |
75 |
|
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt |
82 |
|
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül |
84 |
|
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096 |
84 |
|
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja |
85 |
|
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575. |
86 |
|
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai |
87 |
|
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096. |
88 |
|
A nikápolyi ütközet. 1396. |
89 |
|
Brankovics György Magyarországba menekül |
90 |
|
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet |
91 |
|
A belgrádi ütközet. 1456. |
92 |
|
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik |
92 |
|
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja |
94 |
|
Szörény várának eleste. 1524. |
94 |
|
A mohácsi vész. Szulejmán Budán |
94 |
|
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529. |
95 |
|
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532. |
95 |
|
Katzianer veszedelme |
95 |
|
A János király halála után történtek |
96 |
|
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542. |
96 |
|
Pest városának sikertelen vívása. 1542. |
97 |
|
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543. |
97 |
|
Fráter György a törököktől elpártol |
97 |
|
Fráter György megöletik |
97 |
|
Teufel veresége |
97 |
|
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai |
98 |
|
A zsidók 1348-ban Magyarországról kiűzetnek |
98 |
|
Zsigmond király a töröktől megveretik |
98 |
|
Zsigmondot a hussziták megverik |
99 |
|
Báthory István lengyel király |
99 |
|
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik |
100 |
|
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek |
101 |
|
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586. |
104 |
|
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591 |
107 |
|
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592. |
108 |
|
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955. |
109 |
|
Albert császár |
109 |
|
V. László halála |
109 |
|
Mátyás király |
109 |
|
A mohácsi vész. II. Lajos |
111 |
|
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved |
111 |
|
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után |
112 |
|
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648. |
114 |
|
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657. |
115 |
|
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. |
117 |
|
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670. |
117 |
|
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget |
118 |
|
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek |
118 |
|
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik |
119 |
|
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik |
119 |
|
Budai orvosok. 1676. |
121 |
|
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le |
122 |
|
Buda a lángok martaléka lesz. 1669. |
122 |
|
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak |
123 |
|
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685 |
124 |
|
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686. |
129 |
|
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686. |
131 |
|
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687. |
137 |
|
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692. |
140 |
|
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734. |
142 |
|
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése |
144 |
|
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség. |
|
|
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek. |
|
|
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről |
|
|
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései |
|
|
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában |
|
|
Név- és tárgymutató |
160 |
