Description
Gyula vitéz télen-nyáron 1970 / Gyula Vitéz Télen - Nyáron (DVD) Kulturfilmek - Magyar Filmtörténeti Sorozat / MaNDA Kiadás / Audio Only Hungarian with English Subtitles
UPC 5999884681403
Made in Hungary
Playtime 77 minutes
Audio: Hungarian
Subtitle: English
Extra: Egyéb - Kádárista híradó- és reklámegyveleg 22 Perc
- Gyártási év: 1970
- Megjelenés éve: 2013
- Hossz: 77 perc
- Rendezte: Bácskai Lauró István
- Szereplők: Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Almási Éva, Sunyovszky Szilvia, Verebély Iván, Andor Tamás, Szirtes Ádám
- Hangsávok: magyar - Surround
- Feliratok: angol
- Képformátum: 16:9 - 1.85:1
A népszerű televíziós sorozat nem várt bonyodalmakat okoz. Gyula vitézből valóságos nemzeti ügy lesz. Bácskai Lauró István örökké aktuális szatirikus vígjátéka.
A gunyoros közélet- és médiakritika középpontjában egy tévésorozat áll. A végvári csaták idején játszódó film amatőr főszereplője a sörgyári melós Prohászka Feri lesz. Gyula vitéz lángra lobbantja a magyar nők szívét, ezt leginkább Feri felszarvazott főbérlője, Gál veszi zokon. A sorozat kirobbanó sikert arat, hevíti a magyar nemzeti öntudatot, olyannyira, hogy az elharapódzó törökellenes kampány közbelépésre serkenti Bodó főszerkesztőt. Gyula vitézt hűtlenség miatt meg kell ölni! - így szól az ítélet. Csakhogy a közönség nem tűri a csúf véget, folytatásért kiállt. Ferit közben baleset érte, a tetőtől talpig begipszelt hős ezért egy űrhajós sorozatba csempészve tér vissza a képernyőkre.
színes magyar játékfilm, 1970, rendező: Bácskai Lauró István
forgatókönyvíró: Polgár András
operatőr: Herczenik Miklós
kameraman: Nyakas István
vágó: Kármentő Éva
zeneszerző: Vukán György
főszereplők: Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc, Suka Sándor, Almási Éva, Verebély Iván
Miről szól?
A Magyar Televízió tizenkét részes történelmi kalandfilmsorozatot tervez a végvári időkről. A rendező ötlete, hogy a címszereplő Gyula vitézt egy karakteres amatőr alakítsa. A tehetségkutatók a piac környékén készítenek próbafelvételeket, kevés sikerrel. Az egyik ilyen próba hátterében azonban feltűnik Prohászka Feri (Koncz Gábor), a hirtelen haragú sörgyári munkás. A rendező azonnal megpillantja benne Gyula vitézt. A színészettel ismerkedő férfi kezdetben kissé esetlenül mozog a forgatáson. A sorozatot azonban imádja a közönség, Gyula vitézből pillanatok alatt nemzeti szimbólum lesz. Prohászka Feriért egy ország rajong. A nők levelekkel és mindenféle ajánlatokkal bombázzák. A fotóit jó pénzért árusítják az élelmes ügyeskedők. A helyi kocsmában a régi cimborái arról faggatják, miként folytatódik a sorozat. A magyar virtust és vitézséget bemutató széria váratlanul felkorbácsolja a nemzeti öntudatot. A törökellenes hangulat kisebb diplomáciai bonyodalmakat okoz. Az illetékesek úgy döntenek, Gyula vitéznek meg kell halnia. A közönség hallani sem akar a dologról. Az utolsó rész után hatalmas a felzúdulás. A nézők egyre hangosabban követelik a folytatást.
Mitől különleges?
A Gyula vitéz télen-nyáron szatirikus vígjáték, mely éppen annyira aktuális és szórakoztató ma is, mint a bemutató idején. A film több szálon futó cselekménye egyszerre villantja fel az akkor még egyeduralkodó Magyar Televízió belső működését, a filmforgatások sajátos világát és a képernyőt vallásos áhítattal bámuló kisemberek hétköznapjait. A gyorsan népszerűvé váló sorozat gyártása körül bonyolódó történetben valóság és fikció, múlt és jelen mesterien keverednek egymással. A Tenkes kapitánya és a nem sokkal korábban bemutatott nagyszabású Jókai-adaptációk ugyanúgy megkapják a magukét, mint a tizenöt perc hírnévre áhítozók és az elvakult rajongók. Bácskai Lauró István alkotása azonban jóval több, mint egy kiváló médiaszatíra. A filmbeli sorozatért felelős középvezető a hatalmi struktúra közepén próbál egyensúlyozni. Pillanatok alatt alkalmazkodik, és mindig az a véleménye, ami épp a legjobban passzol a gyorsan változó hivatalos széljáráshoz. A Gyula vitéz télen-nyáron ráadásul nemcsak a Kádár-rendszert, de a túlbuzgó nemzeti öntudatot is kiadóson fricskázza. Bácskai Lauró István hibátlan arányérzékét dicséri, hogy
a különböző témák és motívumok ellenére a film végig egységes és feszes marad.
Az eltérő játékfilmes és televíziós betétek, illetve a különféle áldokumentumok szintén hézag nélkül illeszkednek a történetbe. A különféle figurák árnyaltak és összetettek, a hibáikkal együtt szerethetők. A dörzsölt rendezőt megformáló Őze Lajos, a középkádert játszó Kállai Ferenc és a címszereplőt alakító Koncz Gábor egyaránt remekelnek.
Szereplők:
- Koncz Gábor – Prohászka Ferenc „Feri”/Gyula vitéz a sorozatban
- Kállai Ferenc – Bodó, tévés főszerkesztő
- Szilvássy Annamária – Klári, Bodó lánya
- Tardy Balázs – Morvai, Klári férje
- Őze Lajos – Lukács Péter, rendező
- Suka Sándor – Gál, kamionsofőr, Prohászka főbérlője
- Almási Éva – Annuska, Gál felesége, Prohászka szeretője lesz a sztársága után, addig nem veszi észre mint férfit
- Sunyovszky Szilvia – Vali, színésznő, Gyula vitéz szeretője a sorozatban, de Prohászkához nem vonzódik
- Molnár Tibor – Prohászka haverja
- Szirtes Ádám – Sanyi, a televízió sofőrje
- Verebély Iván – Bartos, a segédrendező
- Piros Ildikó – színésznő az új űrhajós sorozatban
- Both Béla – összeesküvő vérszerződést kötő magyar úr a sorozatban
- Egri István – Dr. Kass, Prohászka haverja
- Ferencz László – Hartman, segédszínész, Hartman Zsuzsika édesapja
- Greguss Zoltán – főorvos
- Gyenge Árpád – Kincses, Prohászka haverja
- Harsányi Gábor – kocsmai törzsvendég
- Huszti Péter – színész az új űrhajós sorozatban
- Konrád Antal – Zsigmond a sorozatban
- Madaras József – kalauz, kocsmai törzsvendég
- Siménfalvy Sándor – utcaseprő, kocsmai törzsvendég
- Téry Árpád – Dezső, színész
- Abody Béla – Lábodi Béla
- Andor Tamás – operatőr
- Benedek István – Serfőző Géza, történész
- Darás Léna – táncosnő a filmben
- Elbert János – a Tudós Klub előadója
- Fikár László – riporter (önmaga)
- Juhász Jácint – török vitéz a sorozatban
- Madaras Vilma – Margitka, Bodó titkárnője
- Lengyel Erzsi – Gálék bal oldali szomszédasszonya
- Petényi Ilona – Gálék jobb oldali szomszédasszonya
- Pecsenke József – Béla, kocsmai törzsvendég
- Szirmay Jenő – orvos a forgatáson, aki ellátja Prohászka agyrázkódását
- Takács Mária – tévébemondó (önmaga)
- Vargha Balázs – a Tudós Klub előadója
- Vitray Tamás – sportriporter (önmaga)
- Wisinger István – riporter (önmaga)
- Zelk Zoltán – Bíró Andor bácsi
- Bakó Márta – vécés néni, 30 éve minden rendszerben még mindig nyitva volt
- Szilágyi István – Ahmed Bahar, EB 3. helyezett török futó
- Csányi János – török bajvívó a sorozatban
- Vay Ilus – hallgató a nézőközönség soraiban A néző közbeszól c. műsorban
- Báró Anna – felháborodott tévénéző
- Inke László – török bég a sorozatban
- Dudás Mária – hölgyismerős, akihez Prohászka tévedésből megy be, mert gyertya ég az ablakban nála is
További szereplők: Bodonyi Béla, Császár Angela, Deme Gábor, Halász Béla, Haraszin Tibor, Horváth Ottó, Mezey Lajos, Müller Tibor, Patassy Tibor, Puskás Tibor, Rónai Egon, Simon Géza, Tarján András, Ujlaky Károly, Zana József
Hogyan készült?
A Gyula vitéz télen-nyáron alapötlete Herczenik Miklóstól, a film operatőrétől származik. A forgatókönyv a később több televíziós sorozat, köztük a Linda és a Szomszédok írójaként is közreműködő Polgár András munkája. A film emlékezetes főcímét a kiváló animátor, Szoboszlay Péter készítette. A másfél perces, önállóan is kerek egész animáció a magyarkodó giccsből kozmikus viccet farag. Vukán György népies témákat variáló kísérőzenéje szintén telitalálat.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Bácskai Lauró István a hazai tömegfilmgyártás méltatlanul keveset emlegetett alakja. A Kádár-korszak hivatalos kultúrpolitikája a nevelő célzatú alkotásokat favorizálta, míg a kritika elsősorban a szerzői filmeket értékelte. Bácskai Lauró István az uralkodó irányvonalakkal szemben a minőségi szórakoztatást tartotta legfontosabb feladatának. Ennek jegyében úttörő szerepet vállalt a műfaji filmezés itthoni meghonosításában, moziban és televízióban egyaránt. Nevéhez fűződik a korszak egyik legnépszerűbb ifjúsági sorozata, a Keménykalap és krumpliorr, illetve az egyik legjobb szocialista krimi, A hamis Izabella is.
A Gyula vitéz télen-nyáron Bácskai Lauró István második játékfilmje. Hangvétele és alapállása miatt a film az 1968-os reformok után egyre látványosabban megtorpanó Kádár-rendszer hamis kétarcúságát leleplező ironikus-groteszk szatírák közé tartozik. Az aktuális politikai áthallásoktól sem mentes alkotást ugyan nem tiltották be, de szándékosan eldugták. Lehetetlenül rossz időpontban, 1970 szentestéjén mutatták be és kevés moziban játszották. A Gyula vitéz télen-nyáron az elmúlt évtizedekben szép fokozatosan megtalálta a közönségét, és mára kisebbfajta kultusz övezi.
