Gustav Mahler - 3. szimfónia / Richard Strauss - Rózsalovag (szvit) / Matáv szimfonikus zenekar / Matáv Symphonic Orchestra Hungary / Conducted by Ligeti András / Concert-recording / Double CD

MHSO 08-09

MADE IN HUNGARY

TOTAL TIME: 55'10" + 59'54" 

UPC 5991817109640

Gustav Mahler: III. szimfónia / Symphony No.3

CD 1
[1] I. Kräftig. Entschieden - 31:12
[2] II. Tempo di Menuetto. Sehr massig - 8:46
[3] III. Comodo. Scherzando. Ohne Hast - 15:12

CD 2
[1] IV. Sehr langsam. Misterioso - 8:36
[2] V. Lustig im Tempo und keck im Ausdruck - 4:30
[3] VI. Langsam. Ruhevoll. Empfunden - 23:04

Richard Strauss: Rózsalovag / Der Rosenkavalier

[4] Rózsalovag - szvit - 23:44

Matáv Szimfonikus Zenekar / Matáv Hungárián Symphony Orchestra - Orchestra
Ligeti András - Conductor, Art Director

CSORDÁS Klára - Vocals

Nemzeti Énekkar Női Kara - Choir
Antal Mátyás - Conductor

Magyar Rádió Gyermekkórusa
Thész Gabriella - Conductor


Könyves Klaudia - Producer on [CD1:1-3,CD2:1-3]
Arany Tímea - Producer on [CD2:4]
Lakatos Gergely - Balance Engineer
Zenei rendező - Recording
Weisz József - Editor
Práczky István - Cover Design
Retkes Attila - Liner Notes

CD 2020 Távközlési Zenei Al. - MHSO 08-09

A felvételek Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Nagytermében készültek 2002. január 17-én, illetve február 28-án.

The records was made in the Ferenc Liszt Academy of Music, Budapest, at 17th January and 28th February 2002.




Gustav MAHLER 3. szimfónia

Gustav MAHLER (1860-1911) az Osztrák-Magyar Monarchia talán legjelentősebb zeneszerzője volt, akinek terjedelmes életműve napjainkban világszerte reneszánszát éli. Zeneszerzői oeuvre-jében meghatározó szerepet játszik kilenc szimfóniája. A monumentális, hat tételből felépülő, a hatalmas létszámú zenekar mellett altszólót, fiúkórust és nőikart is foglalkoztató 3. szimfónia (d-moll) 1896-ban keletkezett, és ősbemutatója is ebben az évben zajlott le, Hamburgban. Ez a szimfónia vérbeli - bár helyenként igencsak szabadon értelmezett - programzene. „A hat tétel arról muzsikál, amit a virágok a mezőn, az állatok az erdőben, az emberek, az éjszaka, a hajnali harangok és a szeretet mesél nekem” - foglalta össze mondanivalójának lényegét Mahler. Az általa adott, német nyelvű tételcímeket azonban a bemutató után fokozatosan elhagyta, mert az volt a szándéka, hogy minden egyes hallgató maga társítson - akár gyökeresen eltérő — képeket, színeket, illatokat az elhangzó tételekhez. A grandiózus, több mint negyvenperces első tétel - amelynek sokszínű zenei anyagában az induló-karakterű motívumok uralkodnak - Mahler programja szerint „Pán isten ébredését és a nyár bevonulását” szimbolizálja. Ezt szabályos menüett követi, eredeti címe szerint a rét virágairól, a bukolikus hangvételű kompozíció középrészében azonban vihar dúl a természetben. A harmadik tétel az erdei állatok idillje, amelyhez Mahler segítségül hívta Ablösung im Sommer című, fiatalkori dalának motívumait. A komor negyedik tétel középpontjában az ember áll: az altszóló Nietzsche szavait idézi, míg a zene az első tétellel mutat tematikus-motivikus rokonságot. Az ötödik tétel derűs, kiegyensúlyozott muzsika: a nőikar és a fiúkórus váltakozva énekli a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) című, Mahler által megzenésített népköltészeti gyűjtemény egyik legismertebb dalát. A nyugodt, lassú finálé a szeretet meséjét mondja el, s az egész mű alapján levonja a végső következtetéseket.



Richard STRAUSS Rózsalovag – szvit

Richard STRAUSS (1864-1949) hosszú és termékeny alkotói pályájának egyik legfontosabb kompozíciója A rózsalovag című, háromfelvonásos zenés komédia. A vígopera szövegét az Osztrák-Magyar Monarchia ünnepelt költője, a Straussnál tíz esztendővel fiatalabb Hugó von Hoffmansthal írta. Kettejük barátsága és szakmai együttműködése több mint két évtizeden át (a költő haláláig) tartott - a Salome, illetve az Aradné Naxosban című Slrauss-opera librettója is Hoffmansthal munkája. A rózsalovag már az 1911. január 26-án, Drezdában - Max Reinhardt rendezésében, Ernst von Schuch vezényletével - tartott ősbemutatón kirobbanó sikert aratott, utána gyorsan elterjedt az egész világon, s ma is a dalszínházak többségének állandó repertoárdarabja.

A cselekmény Bécsben, Mária Terézia uralkodásának első éveiben játszódik. Strauss és Hoffmansthal gúnyos, ironikus, szinte karikatúra-szerű korképet festett, tudatosan visszanyúlva az egykori olasz vígopera, az opera buffa tipikus karaktereihez (orvos jegyző, szobalány) és szituációihoz (komikus szerepcserék, félreértések). A szöveg jellegzetes bécsi dialektusban íródott, hogy még hitelesebben érzékeltesse a környezetet. Ebben az operában nyoma sincs a Salome és az Elektra vad színeinek, nyers naturalizmusának: a lírai karakterek dominálnak, s mindhárom felvonás a szebbnél szebb dallamok kifogyhatatlan tárháza. A komponálás idején negyvenöt-negyvenhat esztendős Strauss stílusa, zeneszerzői eszköztára letisztult; eltűntek a korábbi színpadi műveire jellemző, olykor túlságosan bonyolult, követhetetlen ritmusképietek, a hangszerelés is világosabb, áttetszőbb lett, noha az előadói apparátus továbbra is hatalmas létszámú.

Richard Strauss évtizedekkel az opera bemutatója után zenekari szvitet állított össze A rózsalovag legnépszerűbb dallamaiból. A valcerek könnyed eleganciájára épülő muzsika ez, nagyvonalú hangszerelési megoldásokkal, egy letűnt kor iránt érzett erős nosztalgiával.