• Collected And Edited By - Janos Sipos
• Gyűjtötte és szerkesztette Sipos János

1. Avar song with dambura accompaniment 5:19
2. Avar song with dambura accompaniment 5:07
3. Avar song with drums 0:59
4. Avar song with string instrument as accompaniment 3:50
5. Avar dancing music with davul and zurna 1:12
6. Avar dancing music with davul and zurna 2:19
7. Azeri religious 'zikr' melodies 8:04
8. Balkar religious song 0:48
9. Balkar love song 1:18
10. Balkar historical song 1:27
11. Karachay dancing 0:45
12. Azeri ashik songs and plays the dombra 6:54
13. Laments from Karabakh 2:56
14. Religious song from Karabakh 1:54
15. Anatolian Karachay love song 0:55
16. Anatolian Karachay dancing-song 1:01
17. Anatolian Karachay dancing-song with accordion accompaniment 1:57
18. Anatolian Karachay dancing-song 1:49
19. Anatolian Karachay lament 0:55
20. Balkar wedding song with accordion accompaniment 1:45
21. Azeri wedding song with drums accompaniment 1:29
22. Azeri folk music band plays (zurna, nagara, def) 1:40
23. Azeri ashik sings and plays the dombra 2:11
24. Azeri folk music band plays (sing, baglama, balaban, nagara, def) 5:06

A CD-n csak autentikus adatközlőktől gyűjtött dallamok szerepelnek. Ellentétben korábbi CD-immel, ez alkalommal nem igyekeztem tudományos szempontokat érvényesíteni. Ehelyett arra törekedtem, hogy egy színes és érdekes válogatáson keresztül a hallgató benyomásokat szerezhessen e népek zenéiről.

A legtöbb sávon török emberek énekelnek: oguz nyelvcsaládba tartozó azerik, kipcsak török nyelven beszélő kaukázusi karacsájok és balkárok, és közlök dallamokat törökországi karacsáj gyűjtésemből is. Az egyetlen nem török nyelvi kivételt a palaeo-kaukázusi nyelvet beszélő avarok jelentik.

Siratok ritkán szerepelnek zenei összeállításokon, pedig ennek az igen hagyományos műfajnak a dallamai valószínűleg többet árulnak el egy nép mélyebb lelkivilágáról, mint például a táncdallamok.

A jelen válogatásban két sirató szerepel. A török-országi karacsájok siratója azért is különösen figyelemre méltó, mert noha a karacsájok, az azerik és az anatóliai törökök népzenei stílusai igen eltérőek, éppen ez a fajta sirató dallam ösz-szeköti a három népet (tr. 19). Az azeri siratót Karabahból elűzött asszonyok énekelték. A négy remek énekes siratása együtt egészen különös többszólamú „modern” és szívszorító hangzásba olvadt össze (tr. 13).

Szóló énekhangon hangzanak fel a balkár és a törökországi karacsáj szerelmes dalok (tr. 11 és tr. 15) valamint a balkár történelmi ének is (tr. 8). Ugyanígy kíséret nélkül szólal meg a tr. 9-en a kaukázusi karacsáj, a tr. 16-en pedig a törökországi karacsáj táncdallam.

Az iszlám világban a vallási dallamok többnyire hangszerkíséret nélkül szólalnak meg. A CD-n a dzsámikban is énekelt balkár vallási Bismillah „Isten nevében” dallam mellett (tr. 8) egy kissé lerövidített azeri vallási zikr folyamat zenéjét is hallhatjuk. Most sajnálhatjuk csak igazán, hogy nem vagyunk a helyszínen, és nem láthatjuk, hogyan jutnak el a nők a csendes imádkozástól a táncoló teljes extázisig. A Karabahból menekült azeri nők is énekeltek vallási dallamokat. Ők nem táncoltak, hanem kezükkel a térdüket ütö-gették előadás közben (tr. 7).

Tisztán hangszeres előadású a keleti zenei világban oly általános zuma-dob összeállításban előadott avar táncdallamfüzér (tr. 4.) és egy azeri dallamsorozat (tr. 20).

A jelen válogatásban viszonylag magas a kísérettel rendelkező dallamok aránya. Deffe 1 kíséri énekét egy avar és egy azeri férfi is (tr. 2, tr. 19). Ez a fajta zenei előadás a török világban a nők sajátja, és valóban, a férfi egy többnyire nők által énekelt lakodalmi dallamot mutat be ezen a módon. Hasonlóan, az azeri férfi is egy hivatásos zenész volt, aki a dobkísérettel élénkíteni akarta előadását. Régen a törökök/mongolok és egyéb népek között is gyakoriak voltak a rendszerint két- vagy háromhúros vonós hangszerek. Ezen a CD-n is szerepel egy ilyen hangszer, mellyel egy avar férfi kíséri az énekét. A hangszer érdes hangja legalább annyira ritmikai, mint melodikus funkciót lát el (tr. 4).

A Kaukázusban azonban sokkal jellemzőbb, hogy pengetős hangszer kíséri az éneket. Mindjárt a CD legelején háromhúros pengetős dambura kíséretével hangzanak fel az avar dallamok (tr. 1), majd egy azeri a§ik „népénekes” hallható, aki énekét szintén a háromhúros pengetős dombrával kíséri (tr. 12).

Felhangzik a dombra az utolsó zenekari számban is, itt azonban csak színezi az ének, balaban nagara, def összetételű zenekar tömör hangzását (tr. 24).

Külön kell szólnunk egy hangszerről, a harmonikáról. Ezt a hangszert, mely egymagában egy egész zenekart helyettesíthet, a volt Szovjetunió népei közül sokan már a 19. században átvették az oroszoktól. így tettek többek között a karacsájok, balkárok és az azerik is. Ugyanakkor különbség van a hangszer elfogadottságának és használatának mértékében.

A Kaukázus északi lejtőin lakó karacsáj oknak és balkároknak manapság már nincs is más hangszerük. Csak a legöregebb emberek emlékeztek arra, hogy a 20. század elején egy szál fúvós hangszer, a havai elegendő volt arra, hogy végig kiszolgáljon egy lakodalmat.

Ugyanakkor a törökországi karacsájok és balkárok kizárólag a harmonikát használják, noha a körülöttük lakó törökség ezt a hangszert egyáltalán nem ismeri. A törökországi karacsájok között sokan éppolyan jól játszanak a harmonikán, mint az anatóliai török férfiak a háromhúros pengetős hangszerükön, a baglamán. Ezzel szem-
ben Azerbajdzsánban a harmonika csak kisegítő funkciókat lát el, és az azeri falvakban a zuma-dob összeállítás uralkodik. A jelen CD-n kizárólag karacsájok és balkár dallamokat kísér harmonika, a 17. tracken egy táncdallamot, a 20. tracken pedig egy lakodalmi dallamot.