Description
Fodor István: Communicationes Archeologicae Hungariae, 1997
ISSN: 0231-133X
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1997
| Kiadás éve: | 1997 |
|---|---|
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 222 oldal |
| Sorozatcím: | Communicationes Archaeologicae Hungariae |
| Nyelv: | Magyar Angol Német |
| Méret: | 28 cm x 20 cm |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva |
Előszó:
A Békés megyei Dévaványa-Barcéi kishalmon 1982-ben végzett kisebb feltárást Losits Ferenc. Ám a helyszínen készült rajzok, feljegyzések, fotók - sajnálatos módon - elvesztek. Némileg azonban pótolható ez a hiány a Magyar Régészeti Topográfiai lelőhelyre vonatkozó adataival (ECSEDY-KOVÁCS-MARÁZ-TORMA 1982, 61) és a feltárásról készült ásatásijelentéssel (LOSITS 1983, 11).
Az említett forrásokat összevetve megállapítható, hogy itt az újkőkori Körös kultúra kisebb kiterjedésű telepe - a terepből szigetszerűen kiemelkedve - helyezkedett el. Az egykori településből mindössze 60 m2-nyi került feltárásra. A humusz alatti 30-35 cm vastagságú kultúrréteget a mezőgazdasági művelések erősen megbolygatták. A tartós megtelepedés nyomait őrizték a ház(ak) meglétére utaló paticsnyomok, az állatcsontmaradványok és nagy számban a kerámia/ töredékek. Továbbá, néhány gödör és egy EK-DNy-i tájolású, hátonfekvő, nyújtott, melléklet nélküli csontváz is. A feltárás helyszíni eredményeiről ennél terjedelmesebb ismertetést nem lehet adni. Mindezek ellenére fontosnak tartjuk, hogy a kerámiáról, az állatcsont- és az embertani anyagról elemzés szülessen, mivel a megtelepedés itt a Körös kultúra mindezidáig kevéssé ismert időszakában vette kezdetét. A korszak meghatározására több szakirodalmi elnevezés született: Protovintfa-fázis (MAKKAY 1969, 18-23; 1982, 26-31), a Körös kultúra fiatalabb szakasza (RACZKY 1983, 187-190), a Körös kultúra Réhely-i I-II fázisa (GOLDMAN 1991,40).
Az elemzésről általában
A barcéi kerámiaanyagban ép, teljes formát nem találtunk, csupán a forma egyes részein végezhettünk elemzést. A töredékesség ellenére a vizsgálatokat különféle szempontok figyelembevételével tettük. A töredékek leírásakor a minőségre, a soványításra, a felületkezelésre, a díszítésre és a formára utaló adatokat rögzítettük. Ez a módszer kissé időigényes, de még cca. 1200 db töredék esetében megvalósítható. A formákról statisztikai jellegű vizsgálat nem készült. Ehelyett, célszerűbb volt a különféle részekből formákat rekonstruálni. A kiszerkesztett rajzok által sokkal szemléletesebbé váltak a tipológiai sajátosságok.
