Bűnügyi regények fordulataival, lázas szerelmi naplók bonyodalmaival megírni a 19. század utolsó harmadába lépő Magyarország meséjét – ezt csak Jókai tudta irodalmunkban. Hogy a tisztesség ideája, a makulátlan tettvágy, a férfihűség és női önfeláldozás példája hogyan érvényesülhet az elroncsolódott múlt és az ellenállhatatlan modernitás határán, nos, ez másfélszáz évvel később is elragadó olvasmány lehet.

English Summary:

Fekete gyémántok - Black Diamonds, 1870 (in English: Black Diamonds - translated by Frances Gerard [Geraldine Fitzgerald], 1896)

"We are in the depths of an underground cavern. It is bad enough to be underground, but here we are all enveloped in black as well: the ceiling is black, so are the walls; they are made of blocks of coal. The floor is one great black looking-glass. It is a sort of pond, polished as steel. Over this polished surface glistens the reflection of a solitary light, the light of a safety-lamp shining through a wire net.

A man guides himself over the pond in a narrow boat. By the doubtful light of the lamp he sees high pillars, which rise out of the depths below and reach to the very roof of the cavern—pillars slender, like the columns of a Moorish palace. These pillars are half white and half black; up to a certain point only are they coal black, beyond that they are light in color."