Érszegi Géza: Archivum Regni - MNL Palotája (2015)

Előszó:

A Magyar Országos Levéltár palotája a historizmus fellegvára. Ez a mondat nem is két-, hanem többértelmű megállapítást tartalmaz, amelynek meggondolását az épület minden látogatójának - s az e kötet kepeit forgató olvasónak-nézelődőnek is szeretnénk lelkére kötni. Érvényes mindenekelőtt az intézményre, amely modern formájában 1875-től kezdve szerveződött meg, hogy magába fogadja a kiegyezés utáni magyar állam iratanyagát, s egyesítse azt mindazzal, ami a középkori magyar állam hagyatékából a mohácsi vész után megmenekült, s amit az ország kormányzatának gyakorlása során tudatosan megőriztek. Ebben a vonatkozásban a levéltár a nemesi rendi értelemben felfogott „ország" s az ennek megújulása során kialakult állam történetének, alkotmányosságának, de egyben uralkodó osztályának legfontosabb írott tanúbizonyságait is egyesítette. Mire felépült ~ 1913 és 1923 között - az az ország, amelyet a benne őrzött iratok tartalmához alkalmazkodva, az épület is hivatott volt megjeleníteni: a Szentkorona birodalma már a múlté volt, s mint társadalmi nosztalgia és fájó történelmi emlék jelent meg. Az épület, amit egy nagy múlt reprezentálására terveztek már megépítésekor úgy az elmúlt társadalmi valóságot, mint az állami teljességet idéző emlékké vált. Historizmusa a jelenben töretlen élő múlt idézéséből a nosztalgikus múltba fordulásra módosult.
De a historizmuson alapul - s a múlt megelevenítésének szándéka nélkül értelmetlen - maga a történetírás és a történetkutatás is. A levéltár a magyar történettudománynak egyik legfontosabb műhelye. Olyan, mint egy kút díszes foglalata, amelynek azonban mindig gyakorlati jelentősége is van: arra való, hogy összegyűjtse és tisztán tartsa a forrásvizet. A forrás szó a történettudományban azt a tényanyagot jelöli, amelynek legnagyobb része írott, az iratanyagban maradt ránk. Az ezekkel kapcsolatos stúdiumoknak székhelye, iskolája és munkahelye a levéltár, amelynek már létrehozása és megtervezése, de elrendezése és fenntartása is a magyar történettudomány legkiválóbb személyiségeinek műve. Pecz Samu épülete nemcsak a múltat idézi, hanem célszerűségében máig az őrző- és kutatóhely bölcsen elgondolt és elrendezett, a maga idejében modern s ma sem elavult épülete.