Emlékszik még, kislány? - Kalmár Pál slágerei / Rózsavölgyi És Társa ‎Audio CD / RÉTCD 082 

Hungarian Classic Songs sang by Kalmár Pál

UPC 5999033926287 

Made in Hungary

Pál Kalmár (September 5, 1900 – November 21, 1988) was a Hungarian pop singer who is noted as being the first singer to perform Gloomy Sunday. He was at the height of his fame in the 1930s and 1940s but continued singing into the '60s. Kalmar Pal's musical history is also well documented in Saly Noemi's book "A Tangokiraly" (The Tango King).

A II. világháborút megelőző évtizedek legnépszerűbb magyar énekese vitathatatlanul Kalmár Pál volt, a "tangókirály", ahogy sokszor nevezték. 1932-ben fedezte fel a Columbia Records, aminek köszönhetően rendszeresen vendégszerepelt Londonban, Berlinben és Párizsban, de legnagyobb sikereit itthon aratta. A háború után pályája megszakadt, hegesztőként és köszörűsként dolgozott, majd 1954-től énekelt újra, 1968-ig, amikor is egy operáció végleg megfosztotta énekhangjától. Élete során a legnagyobb slágerszerzők írtak neki dalokat, s több mint 2000 lemezen hallható a hangja. Ebből a lenyűgözően gazdag anyagból válogat a Rózsavölgyi Kiadó új lemeze, amelyen sok egyéb mellett Zerkovitz Béla, Fényes Szabolcs és Seress Rezső slágerei is szerepelnek, köztük a kihagyhatatlan "Szomorú vasárnap" első felvételével.

Tracklist:

1. Valse Triste (A Duna felett) - km.: az Odeon tánczenekar
2. Az egyiknek sikerült, a másiknak nem - km.: a Percy Thomson - Mándits zenekar
3. Szeressük egymást gyerekek - km.: Frank Fox tánczenekara
4. Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország (A Hamburgi menyasszony c. operettből) - km.: a Palestrina kamarakórus
5. Szívbajok ellen, kisasszony szedjen tangót! - km.: az Odeon tánczenekar
6. Már megettem a kenyerem javát - km.: a Mándits - Damith tánczenekar
7. Akár nyár van, akár tél (A Tizenhárom kislány mosolyog az égre c. filmből) km.: az Odeon tánczenekar
8. Szomorú vasárnap - km.: Martiny Lajos zongorán
9. Balalajka sír az éjben (A Toprini nász c. filmből) - km.: az Odeon tánczenekar
10. Maga az első bűnös asszony - km.: az Odeon tánczenekar
11. Emlékszik még, kislány? (A Tabáni orgonák c. operettből) - km.: Heinemann Sándor zenekara
12. Az ember egy léha, könnyelmű senki - km.: az Odeon tánczenekar
13. Drágám, néha téved az ember - km.: az Odeon tánczenekar
14. Én úgy szeretek részeg lenni - km.: az Odeon tánczenekar
15. Vannak egészen furcsa dolgok - km.: Dobbri szaxofonzenekara
16. Az nem lehet - km.: a Percy Thomson - Mándits zenekar
17. Minden rendes úrilány - km.: Heinemann Sándor zenekara
18. A szemed (Natale) - km.: Dobbri szaxofonzenekara
19. Én mindig csak adtam - km.: az Odeon tánczenekar
20. Ha minden véget ér - km.: Dobbri szaxofonzenekara

Zách István - Cz. Nemes Gyula szerzeménye a "Tabáni orgonák" c. operettből.

Emlékszik még, kislány, a régi nyárra,
mikor még kettesben jártunk Budára?
A Horváth-kert ölén szél muzsikált
egy édes kislányról szép muzsikát.
Emlékszik még, kislány, a vén Tabánra,
az első csókokra, s az orgonákra?
Szívünk is mámoros zenét dalolt,
és nevetett ránk a hold.

Kalmár Pál (Mezőtúr, 1900. szeptember 5. – Budapest, 1988. november 21.) dalénekes, az 1930-as és 1940-es évek egyik legnépszerűbb énekese. A példa nélküli világsikert elért, Seress Rezső-sláger, a Szomorú vasárnap első két felvételének előadója.

Édesapja Jász-Nagykun-Szolnok megyében járásbíró, édesanyja a történelmi Czebe család leszármazottja. Iskoláit a Felvidéken, Podolinban és Debrecenben végezte, mivel a katonai pályát ambicionálta Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult.

19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között a Színészképző iskola hallgatója. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat bonvivánnak szerződtette.

A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Kazinczy utca sarkán álló Ostende - 1100 vendéget fogadni tudó - kávéházban. Itt fedezte fel a Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban[1], Párizsban, Berlinben és Bukarestben is.

A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is. Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült "Szent Péter esernyője" c. film, melyben Básti Lajos énekhangjaként két dalt is énekel. 1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták.

A háború után kényszerű okokból - Weygand Tiborhoz hasonlóan - pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még sztahanovista kitüntetést is kapott. 1954-től énekelhetett ismét.

Állandó fellépőhelye a krisztinavárosi Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan "indexre" került.

1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett. A Tangókirályként is aposztrofált énekessel mintegy kétezer lemezfelvétel készült.