• Artwork – Matkó Katalin
• Bass – Mihály Tamás
• Drums – Debreceni Ferenc
• Engineer [Hangmérnök] – Fülöp Attila
• Guitar – Molnár György
• Keyboards – Benkő László
• Producer – Hézser Zoltán
• Recorded By – Aubeck Ferenc, Kóbor János
• Vocals – Kóbor János

Az Élő Omega az Omega nagylemeze 1972-ből, az első olyan albumuk, amelyet Presser Gábor és Laux József kiválása után, Debreczeni Ferenccel vettek fel. A negyedik stúdióalbum pótlására készítették, amit a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat nem volt hajlandó megjelentetni. Ennek oka nem egyértelmű, magyarázzák azzal is, hogy a lemezkiadó nagyobb fantáziát látott éppen az ex-Omega-tagok által alapított Locomotiv GT-ben, illetve azzal, hogy a címadónak szánt 200 évvel az utolsó háború után tartalma politikailag nem volt megfelelő, valamint Erdős Péter magára vette a Szex-apó című dalt (holott valójában Hendrei Tibor fotós ihlette).

Hivatalosan az együttes turnéján készült koncertfelvételeket tartalmaz, bár egyes vélemények szerint a felvételek próbateremben készültek, a turnéról csak a közönséghangokat keverték hozzá. Címe kettős értelmű: az élő felvétel mellett arra is utal, hogy az Omega a tagcsere ellenére is megmaradt, tovább él. Az anyag benyújtása után sem ment zökkenőmentesen a kiadás (habár a nemkívánatosnak bizonyult dalok kimaradtak), ekkor ugyanis papírhiányra hivatkoztak. Ezt végül úgy hidalták át, hogy a lemez alumíniumtokban jelent meg. 1972-ben az első magyar alumíniumos kiadásra kék színnel írták rá az albumcímét, megjelenését követően szinte pillanatok alatt elfogyott a boltokból. Ezzel az Omega bizonyította életképességét a lemezpiacon, de hamarosan újabb problémával találták szemben magukat, mivel az utánpótláshoz már nem volt kék színű festék az alumínium tasakra, éppen ezért a nem sokkal később megjelenő alumíniumos verziókra, piros színnel írták rá az albumcímét, amely a kékkel ellentétben jóval elterjedtebb lett. Mind a két változathoz eredetileg tartozik egy insert (melléklet) is, mindkettőben vöröses-lilás insert található, bár kevés információ maradt fent arról, hogy a kék alumíniumos verzióban eredetileg sötétkék insert volt. Megoszlóak a vélemények ezzel kapcsolatban, mint ahogyan, hogy létezik okkersárga valamint zöld feliratú alumíniumos változat is. A piros alumínium tokos kiadásból 3 különböző Pepita lemezcímkés verzió létezik. Az első a magyar nyelvű, a második és a harmadik kiadás pedig már export (angol ill. német) verziók voltak, amelyeknek a címkéjére angol valamint német nyelven kerültek fel az album és a dalok címei. Mikor az alumíniumos széria kifogyott jöttek a (piros betűs) papírtokos után gyártott kiadások. Az első ilyen papírtokos változat az 1975-ben jelent meg, amely egy reprezentatív kiadás volt, ami azt jelenti, hogy hűen követi a piros alumíniumos kiadást, tehát a borító anyagától eltekintve teljesen megegyezik a két változat. Még az insert is megtalálható volt ebben a papírtokos verzióban. Nem sokkal később, 1976-ban a Pepita piacra dobott még két (piros) papírtokos változatot az Élő Omega lemezből. Ezek már eltérnek az eredeti változatoktól. Insert nem járt már hozzájuk, hanem azt inkább a borító hátlapjára nyomtatták rá, a lemezcímkéik pedig már "új-hullámosabbak" voltak, amelyen a megszokott kocka Pepita emblémát kör alakú váltotta fel.

Egy idézet Tardos Péter - Rocklexikon című könyvéből:

Az Élő Omega először 1992-ben jelent meg CD-n, majd 1995-ben Az Omega összes koncertfelvétele 1. gyűjteményes válogatásban. 1998-ban 200 évvel az utolsó háború után címmel jelent meg az alternatív kiadás, amelyen már a nemkívánatosnak bizonyult dalok is szerepeltek, 2001-ben az Antológia sorozat gyűjtemény második részében is ez a kiadás jelent meg.