Die Legende von der heiligen Elisabeth - Liszt Ferenc / Audio CD 2007 / The Legend of Saint Elizabeth / Oratorium / Hungaroton HCD 11650-51

Made in EU

UPC 5991811165024 /  HCD11650-51

Release Date: 2007
Label: Hungaroton

Copyright: (C) 2007 Hungaroton

Total Runtime: 138'29"

Hungarian Summary

A Szent Erzsébet legendája (német címe Die Legende von der heiligen Elisabeth) Liszt Ferenc S.2 jegyzékszámú oratóriuma. Szövegét Otto Roquette írta, bemutatója – Ábrányi Kornél magyar fordításában – a Pesti Vigadóban volt 1865-ben, Liszt vezényletével.

Wartburg várának restaurálásakor Moritz von Schwind (1804–1871) osztrák festő hat képből álló freskósorozatot festett a templomba 1854–55-ben, amelyeken Árpád-házi Szent Erzsébet életének főbb eseményeit örökítette meg. Liszt igen fogékony volt a képzőművészeti alkotások iránt, több művét is inspirálták. Ezek a freskók is felkeltette az érdeklődését, és elhatározta egy oratórium megírását a témára (addig még nem próbálkozott a műfajjal, így ez lett első oratóriuma).

Liszt érdeklődött ugyan az opera műfaja iránt is, de a fiatalkori Don Sanchén kívül soha nem írt operát, valószínűleg elismerve barátja, Wagner eredményeit a műfajban. Az oratórium cselekményének vázlatát Wittgenstein hercegnő írta meg, és ennek nyomán készítette a szövegkönyvet Otto Roquette (1824–1896) német költő 1856-ban. A szöveg nem sikeredett túl jóra, túl hosszú volt, erős operalibrettó jellege volt, a jellemek és a drámai hatás kidolgozatlan volt stb., ez azonban Lisztnek nem tűnt fel, sőt igencsak tetszett neki.

1857-ben Weimarban neki is látott a komponálásnak, a munka azonban alaposan elhúzódott, csak 1862-re lett kész vele. „A Szent Erzsébet legenda partitúrája az utolsó hangig kész…” – írta, immár Rómából Franz Brendelnek, a Neue Zeistrift für Musik szerkesztőjének 1862. augusztus 10-én. Nyilván magyarországi bemutatóra gondolt, mert egy november 10-ei keltezésű, Mosonyi Mihálynak írt levelében ezt írta: „Ha óhajom valósággá válik, ez a mű az új magyar zeneirodalmat gyarapítja majd integráns módon.” Szokásához híven azonban ezután is sokat csiszolt még a művén, és csak 1869-ben engedte nyomtatásban megjelentetni. Zongorakivonatát már ezt megelőzően, 1867-ben kiadták.

Liszt Ferenc az oratóriumot II. Lajos bajor királynak ajánlotta.

Liszt eredetileg Wartburgban akarta bemutatni az oratóriumot, de ez nem jött létre, és Weimar sem érdeklődött iránta. A Szent Erzsébet legendájának ősbemutatója a Pesti Vigadóban volt, a Liszt által alapított Pestbudai Zenede negyedszázados jubileuma alkalmából.

A hivatalos bemutató 1865. augusztus 15-én volt, de már előtte egy nappal, a nyilvános főpróbán is elhangzott a darab. Ezt követően még augusztus 23-án is megismételték az előadást. Mindhárom alkalommal Liszt vezényelt. Hatalmas volt a siker, a lelkesedés minden várakozást felülmúlt. Ábrányi Kornél e szavakkal áradozott Liszt művéről a Zenészeti Lapok augusztus 17-i számában: „A fentebbi nap Magyarország műtörténetében a legfényesebb, a legdicsőbb s a legmesszebbre kiható lapot fogja képezni. […] A magyar főváros alig látott még hasonló nagyszerű lelkesülési pillanatot…” Liszt egész életében meleg szívvel gondolt vissza a siker napjaira, amiket úgy emlegetett, mint a Szent Erzsébet legenda „nagy napját”. „…Valamiféle nyilvános esemény lettem” – mondta Wittgenstein hercegnének a bemutató utáni reggelen.

A Szent Erzsébet legendáját ezt követően 1866-ban Münchenben (Bülow vezényletével) és Prágában (itt Smetana vezényelt) mutatták be. A következő évben, 1867. augusztus 28-án Weimarban is elhangzott az oratórium.

Andor Éva gyönyörűen kibontott, példásan szenzitív, mégis erőteljesen formált Erzsébetje csak azért nem emelkedik ki az előadásból, mert mellette olyan hangfenomének szólalnak meg, akik egytől-egyik megérdemlik a felsőfokú jelzőket. Komlóssy Erzsébet (Zsófia őrgrófné) határozott körvonalú mezzója gyönyörű színekkel és fényűző énekintenzitással ajándékoz meg, ellenszenves figuráját mintaértékű műgond mentén bontja ki.

És a férfi énekművészek: Kováts Kolos (Hermann, türingiai őrgróf), Gregor József (Frigyes császár), Sólyom-Nagy Sándor (Lajos) és Miller Lajos (egy magyar nemes) is egyszerűen hibátlan produkciót nyújtanak. A két basszista, Kováts és Gregor érezhetően kiváló formában vannak, hangjuk a maguk hajlékonyságával pompásan szól, mellettük Sólyom-Nagy ércfényű, hősi baritonja, valamint Miller lírai csengésű orgánuma szintén kifogástalanul zeng.

Ennyi énekes „nagymestert”, már-már dalművész-legendát zsúfolni egy lemezre nem gyakran sikerül.

English Summary:

Franz Liszt (German: [ˈlɪst]; Hungarian: Liszt Ferencz, in modern usage Liszt Ferenc [ˈlist ˈfɛrɛnt͡s]; 22 October 1811 – 31 July 1886) was a Hungarian composer, virtuoso pianist, conductor, music teacher, arranger and organist of the Romantic era. He was also a writer, a philanthropist, a Hungarian nationalist and a Franciscan tertiary.

Liszt gained renown in Europe during the early nineteenth century for his prodigious virtuosic skill as a pianist. He was a friend, musical promoter and benefactor to many composers of his time, including Frédéric Chopin, Richard Wagner, Hector Berlioz, Robert Schumann, Camille Saint-Saëns, Edvard Grieg, Ole Bull, Joachim Raff, Mikhail Glinka, and Alexander Borodin.^[1]

A prolific composer, Liszt was one of the most prominent representatives of the New German School (Neudeutsche Schule). He left behind an extensive and diverse body of work which influenced his forward-looking contemporaries and anticipated 20th-century ideas and trends. Among Liszt's musical contributions were the symphonic poem, developing thematic transformation as part of his experiments in musical form, and radical innovations in harmony.

Roles / Artists

Recorded 14-17 July 1973, Reduta Concert Hall, Bratislava, Slovak Republic.

Hermann, thüringiai őrgróf Kolos Kováts
Hermann, Landgrave of Thüringen basszus / bass

Zsófia őrgrófné, a felesége Erzsébet Komlóssy
Countess Sophie, his wife mezzoszoprán / mezzo-soprano

Lajos őrgróf, a fiuk Sándor Sólyom-Nagy
Landgrave Ludwig, their son bariton / baritone

Erzsébet, Lajos menyasszonya, majd felesége Éva Andor
Elizabeth, his fiancée, later his wife szoprán / soprano

II. Hohenstaufen Frigyes József Gregor
Frederick II of Hohenstaufen basszus / bass

Egy magyar nemes Lajos Miller
Hungarian magnate bariton / baritone

Udvarmester György Bordás
The Seneschall bariton / baritone

A gyermek Lajos Dušan Turinic
The child Ludwig alt / contralto

A gyermek Erzsébet Eugenia Kraicirová
The child Elizabeth szoprán / soprano

Szlovák Filharmónia Énekkara / Slovak Philharmonic Choir

Karigazgató / Chorus master: Ján Mária Dobrodinský

Pozsonyi Rádió Gyermekkara / Bratislava Radio Children’s Chorus

Karigazgató / Chorus master: Ondrej Francisci

Szlovák Filharmónia Zenekara / Slovak Philharmonic Orchestra

Vezényel / Conducted by János Ferencsik

CD 1 69'48"

ELSŐ RÉSZ / ERSTER TEIL

Bevezetés / Einleitung
I. Erzsébet megérkezése Wartburgba / Ankunft der Elisabeth auf Wartburg
II. Lajos őrgróf / Landgraf Ludwig
III. A kereszteslovagok / Die Kreuzritter

CD 2 68'41"

MÁSODIK RÉSZ / ZWEITER TEIL

IV. Zsófia őrgrófnő / Landgräfin Sophie
V. Erzsébet / Elisabeth
VI. Erzsébet ünnepélyes temetése / Feierliche Bestattung der Elisabeth