Description
Csízmás Kandúr - Erich Kastner meséi / Fordította Nádori Lídia / Walter Trier rajzaival / Hungarian Edition Book for Children / Der Gestiefelte Kater / GERMAN NOVEL TRANSLATED TO HUNGARIAN LANGUAGE / HARDCOVER
A híres Grimm-mese, amely most Erich Kästner humoros átdolgozásában kel új életre, letehetetlen olvasmány a hűségről, a leleményességről és a szerencséről!
Erich Kästner (Drezda, 1899. február 23. – München, 1974. július 29.) német költő, író, forgatókönyvíró.
Az 1920-as években kibontakozó polgári humanizmus költője és írója, annak az új stílusiránynak a követője, amely felváltva az expresszionizmusvilágmegváltó extravaganciáját, az új tárgyilagosság (=Neue Sachlichkeit) képviselője. Hol rezignáltan, hol harcosan, de alapvetően mindig optimista moralistaként küzd az emberiség megjavításáért. Kissé talán méltatlanul is, de a világ elsősorban értékes, humoros gyermek- és ifjúsági regényeit ismeri, jelenleg a magyar irodalmi közvélekedésben is mint ifjúsági író szerepel.
Emil Erich Kästner (German: [ˈʔeːʁɪç ˈkɛstnɐ]; 23 February 1899 – 29 July 1974) was a German author, poet, screenwriter and satirist, known primarily for his humorous, socially astute poems and for children's books including Emil and the Detectives. He received the international Hans Christian Andersen Medal in 1960 for his autobiography Als ich ein kleiner Junge war.[1][2] He was nominated for the Nobel Prize in Literature four times.[3]
A Csizmás kandúr (franciául: Le Maître Chat, ou Le Chat Botté) európai tündérmese, melynek legismertebb változatát Charles Perrault[1] írta le és jelentette meg Lúdanyó meséi (Ma mère l'Oye) című kötetében 1697-ben.
Élt egy molnár, akinek három fia volt. Miután a molnár meghalt, a legnagyobb fiára a malmát, a középsőre a szamarát, a legkisebbre pedig a macskáját hagyta. A legkisebb fiú búsult, mert ilyen mihaszna macskát örökölt, ám a macska hirtelen megszólalt, és közölte vele, vegyen neki két pár csizmát meg egy tarisznyát. Miután a fiú teljesítette a macska kívánságát, a macska elment az erdőbe nyúlra vadászni, és a zsákmányt a királynak ajéndékozta azzal, hogy ura, Karabunkó márki küldte. Ez többször megismétlődött, majd egyszer a király és a lánya sétakocsikázásra indult. Ekkor a macska arra utasította a fiút, hogy vetkőzzön meztelenre, és ugorjon bele a tóba. Amikor a királyi hintó a tóhoz ért, a macska elmondta a királynak, hogy gazdáját rablók támadták meg, és kifosztották. A király fényes ruhákat adatott a márkinak, és a hintóba ültette. A királylánynak nagyon megtetszett a legény. A macska előreszaladt, és a réten dolgozó embereket megkérte, hogy a királynak mondják azt, hogy a föld Karabunkó márkié. Ugyanezt tette egy búzatáblánál is, végül egy kastélyhoz ért, ahol egy óriás lakott. A kandúr hízelgett az óriásnak nagy ereje miatt, és van kérte, hogy mutassa meg neki. Az óriás belement, és először oroszlánná, majd egérré változott. A kandúr rávetette magát az egérre, és felfalta. Amikor a királyi hintó a kastélyhoz ért, a kandúr már várta őket. A király feleségül adta a lányát a molnárlegényhez, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.
"Master Cat, or The Booted Cat" (Italian: Il gatto con gli stivali; French: Le Maître chat ou le Chat botté), commonly known in English as "Puss in Boots", is a European literary fairy tale about a cat who uses trickery and deceit to gain power, wealth, and the hand of a princess in marriage for his penniless and low-born master. The oldest telling is by Italian author Giovanni Francesco Straparola, who included it in his The Facetious Nights of Straparola (c. 1550–53) in XIV–XV. Another version was published in 1634 by Giambattista Basile with the title Cagliuso, and a tale was written in French at the close of the seventeenth century by Charles Perrault (1628–1703), a retired civil servant and member of the Académie française.[1] The tale appeared in a handwritten and illustrated manuscript two years before its 1697 publication by Barbin in a collection of eight fairy tales by Perrault called Histoires ou contes du temps passé.[2][3] The book was an instant success and remains popular.[1]
Perrault's Histoires has had considerable impact on world culture. The original Italian title of the first edition was Costantino Fortunato, but was later known as Il gatto con gli stivali (lit. The cat with the boots); the French title was "Histoires ou contes du temps passé, avec des moralités" with the subtitle "Les Contes de ma mère l'Oye" ("Stories or Fairy Tales from Past Times with Morals", subtitled "Mother Goose Tales"). The frontispiece to the earliest English editions depicts an old woman telling tales to a group of children beneath a placard inscribed "MOTHER GOOSE'S TALES" and is credited with launching the Mother Goose legend in the English-speaking world.[2] "Puss in Boots" has provided inspiration for composers, choreographers, and other artists over the centuries. The cat appears in the third act pas de caractère of Tchaikovsky's ballet The Sleeping Beauty,[4]and appears in the sequels to the animated film Shrek. Puss in Boots is a popular pantomime in the UK.
