Cigány bölcsődal / Móra (1980) / Gypsy Cradle Song / Cigány költők versei gyerekeknek / Gypsy Children's Poems / Ages 7 and up / 7 éven felülieknek

© SZEGŐ LÁSZLÓ EDITOR, 1980

Részletek

Kötés: kemény papírkötés

Válogatta, szerkesztette: Szegő László

Illusztrációk: Orsós Teréz
Oldalszám: 127
ISBN-10: 9631119181

• ISBN-13: 978-9631119183 / 9789631119183

Méret: 24 cm x 14 cm

Nyelv: cigány, magyar
Kiadó: Móra Könyvkiadó Budapest (1980)

MÓRA FERENC IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

FELELŐS KIADÓ: SZILVÁSY GYÖRGY IGAZGATÓ

DABASI NYOMDA (79-0571), BUDAPEST-DABAS, 1980

FELELŐS VEZETŐ: BÁLINT CSABA IGAZGATÓ

SZEDTE A KOSSUTH NYOMDA

FELELŐS SZERKESZTŐ: BODÓ KLÁRA

MŰSZAKI VEZETŐ: HAÁS PÁL

KÉPSZERKESZTŐ: MOLDOVA ZSUZSA

MŰSZAKI SZERKESZTŐ: MACZÓ PÉTERNÉ

20000 PÉLDÁNY. TERJEDELEM: 11,9 (A/5) ÍV. IF 3663

Product details:

Binding: Hardcover
Pages: 127
Dimensions: 9.4 x 5.5 inches
Publisher: Móra Kiadó Hungary
Editor: Laszló Szegő

Language: Gypsy, Hungarian

Illustrations: Teréz Orsós

SZERZŐK / AUTHORS

FORDÍTÁS / TRANSLATION TO HUNGARIAN:

Összegzés:

A cigányság őshazáját a mai India északnyugati vidékein, illetőleg Irán keleti részében kell keresnünk. Jóllehet erre biztos adatok nincsenek, igen valószínű, hogy erről a tájról mintegy másfél ezer esztendővel ezelőtt kezdtek elvándorolni.

A cigányok - ma ismert és kikövetkeztethető régebbi történetük folyamán - mindig kis (legföljebb néhány száz fős) csoportokban vándoroltak és jellegzetesen a vándorélethez kapcsolódó mesterségeket, kovácsolást, teknővájást, kiskereskedelmet folytattak.

Kis létszámú csoportjaik sehol sem telepedtek le tartósan, ezért lehetőségük sem nyílott arra, hogy más népekhez hasonlóan önálló államot szervezzenek. Vándoréletük és hagyományos foglalkozásaik okán azonban be sem olvadtak azokba a népekbe, amelyeknek területén otthonra találtak. Különállásuk szülte az előítéleteket, amelyekkel még manapság is gyakran kell a cigányoknak találkozniuk.

Századunkban azonban - elsősorban a szocialista országokban, amelyek nem csupán meghirdetik, de meg is valósítják az emberek egyenjogúságát - a cigányság jelentős tömegei előtt nyíltak meg az iskolák kapui. Nyilvánvaló, hogy sok még e téren a tennivaló - de máris tapasztalhatjuk, hogy mind több cigány végzi el az iskolát, és sokan közülük értelmiségi foglalkozást választanak. A cigány értelmiségen belül jelentős csoportot képviselnek az irodalmat művelők: prózaírók, költők. Általában - Magyarországon és külföldön is - két fő törekvésük van: egyfelől azt a cigány nyelvet kívánják fejleszteni, alkalmassá tenni a korszerű kultúra értékeinek hordozására, amelyen korábban csak népköltészeti alkotások születhettek; másfelől hozzá kívánnak járulni művészetükkel a jelentős részben még ma is iskolázatlan vagy legalábbis alig-alig művelt cigányság kulturális érdeklődésének, tudás-, ismeretbeli szintjének növeléséhez.

A kötetünkben olvasható versek ékesszólóan bizonyítják, hogy a cigány nyelv és a cigány nyelvű műköltői líra formakincse napjainkban már elindult a fejlődés útján. Azt is kiolvashatjuk e költeményekből, hogy a cigány alkotók ugyanolyan világ szóbeli kifejezésére törekednek, mint a nem cigány költők.

De minthogy e versek cigány gyermekek számára íródtak, a magyar olvasó rádöbbenhet arra is, hogy mennyire egyforma a cigány és a nem cigány gyermekek érdeklődése, gondolkodása, szemlélete.

Ennek az azonosságnak azért van fölbecsülhetetlen jelentősége, mert valamennyiünknek világosan meg kell értenünk: cigányok és magyarok, akik egy országban élünk, akikkel szemben az iskola, majd később a felnőtt-társadalom is egyforma igényekkel és követelésekkel lép föl, alapvetően és a dolgok lényegét tekintve teljességgel egyformák vagyunk. Arra kell tehát törekednünk, hogy egymás múltját, történelmét, társadalmi helyzetét és kulturális kincseit mind jobban megismerve, fölszámoljuk magunkban az egymással szembeni előítéleteket, és segítségére legyünk egymásnak a társadalom által mindannyiunkra kiszabott feladatok maradéktalan teljesítésében.

Ez a verseskötet is ezt a célt kívánja szolgálni.

Szegő László

English Summary:

As these poems were written for Gypsy children, the Hungarian reader may also realize that the interests, thinking and attitude of the Gypsy and non-Gypsy children are the same.

Therefore, we must strive to better understand each other's past, history, social status and cultural treasures, and help each other to fully fulfill the tasks that society has set for each of us.

László Szegő, editor