• Baritone Vocals – István Gáti
• Chorus – Slovak Philharmonic Chorus
• Chorus Master – Štefan Klimo
• Composed By – Johannes Brahms
• Conductor – János Ferencsik
• Orchestra – Slovak Philharmonic Orchestra
• Soprano Vocals – Ilona Tokody

 Német requiem (Ein Deutsches Requiem, Op.45) Johannes Brahms héttételes zeneműve, 1866-ban készült el vele.

Különlegessége egyrészt, hogy műfaját tekintve valójában nem mise, hanem inkább oratórium; másrészt hogy a komponista német nyelvű szöveget használt a mű megírásához. A korábbi requiemek latin nyelvű szövegekre íródtak, csak Heinrich Schütz Musikalische Exequien című gyászszertartás-zenéje épült német nyelvre, és Brahms után is csak Benjamin Britten írt nemzeti nyelvű requiemet, a Háborús Requiemet.

A német címben az „ein” (egy) szót a német nyelvű szövegre tett erőteljes utalásként lehet értelmezni.

A zene szimmetrikus építkezésű, ami a tételek felépítését, mondanivalóját és zenei jellegét illeti, Ujfalussy József „szimmetrikus kupola-építmény”-hez hasonlította. „Az első rész vezérszava: »Boldogok, akik sírnak, mert ők megvígasztaltatnak« – egyben az egész mű alaptónusát és belső programját, szenvedés és megnyugvás örök ritmusának törvényét hirdeti meg. Szó szerint rímel majd rá a 7. rész textusa: »Boldogok, akik az Úrban halnak meg«. A kettő zenéje is egymásra utal. Úgy zárja keretbe a köztük lejátszódó belső drámát és katharzist, miként a latin szertartás hagyományos »requiem« szava.”

Az 1. tétel (Boldogok, akik sírnak, Máté evangéliuma, 126. zsoltár) sajátossága, hogy a hegedűk hallgatnak benne, a dallamot – és a hangszínt – a basszus orgonapontja fölött hallható mélyvonósok viszik és határozzák meg. A tétel komorságát Brahms olyan zeneszerzői megoldással oldja, hogy széles dallamossággal fejti ki a tétel egyes részeit.

A 2. tétel (Mert minden test olyan, mint a fű, Péter első levele, Jakab levele, Ézsaiás) a requiem legismertebb és legnevezetesebb tétele. Ez a rész b-mollban írt megrázó gyászindulóval kezdődik. A tétel hármas tagolású, a fődallam hamisítatlan induló jellegét hármas lüktetéssel tompítja a szerző. A zenekar komor hangzásához az énekkar unisono mély szólamai csatlakoznak. A komor hangzás a tétel végén ismét oldódik, a dúr hangnemben felhangzó örömkórus révén, amit a fuvola fényes hangzása kísér.

A 3. tétel (Jelentsd meg Uram az én végemet, 39. zsoltár, Salamon bölcsessége) zenéje végig egy D orgonaponton nyugszik. Itt szólal meg először a baritonszóló, amelyben – a kórussal együtt – az élet értelméről kérdezi az Urat. A kérdésre a tétel végén kapjuk meg a választ, egy hatalmas karfúga formáján belül.

A 4. tétel (Mily szerelmetesek a te hajlékaid, 84. zsoltár) a zenemű szimmetria középpontja. A tétel a kórusé, könnyed, lírai hangulatú zene – Esz-dúrban.

Az 5. tétel (Ti is azért most ugyan szomorúságban vagytok, János evangéliuma, Sirach, Ézsaiás) szoprán szólójában kapjuk végső a választ, vagy inkább a biztatást, a szimmetria-pár 3. tételben elhangzó bariton kérdése kapcsán. A szoprán dallama szomorú ugyan, de a zene jellege vigasztaló. A szóló és a kórus felváltva kap szerepet a tételben.

A 6. tétel (Mert nincsen itt maradandó városunk, Pál apostol levele a zsidókhoz, Pál első levele a korinthosziakhoz, János jelenései) a requiemen belüli szimmetria-párjaihoz, a 2. és a 3. tételekhez kapcsolódik. A bevezető dallam után a bariton kap szerepet, a feltámadásról szól, majd a kórus is bekapcsolódik. A tételben megszólal az utolsó ítélet harsona-hangja, ami azonban nem a borzalmas megsemmisülés hangja, hanem a diadalmas megújulásé, a győzelemé, amit C-dúrban megszólaló, szélesen áradó kórusfúga keretén belül fejez ki a komponista.

A 7. tétel (Boldogok, akik az Úrban halnak meg, János jelenései) a mű alapgondolatához, az 1. tétel kérdéséhez (Boldogok, akik sírnak) tér vissza, azokat tartja boldognak, akik az Úrban halnak meg. Lírai, mégis emelkedett zenével fejeződik be a Német requiem.

Ferencsik János, Gáti István, Slovak Philharmonic Chorus and Orchestra, Tokody Ilona