Description
Bogáti Fazekas Miklós: Magyar Zsoltárok / Psalterium 1979 / Magyar Helikon / Zsoltároskönyv / A válogatás, a dallamok azonosítása és a jegyzetek összeállítása Szabó Géza munkája ; a szöveget Gilicze Gábor és Szabó Géza gondozta ; az utószót Dán Róbert írta. (Psalterium)
537. számú kiadvány / Limited numbered edition
1979 REPRINT EDITION
Hungarian Book
Illustrated edition: Psalterium, Magyar zsoltár
kit az üdőkbeli históriak értelme szerént különb-különb magyar ékes nótákra, az Isten gyulekezetinek javára fordított
Bogáti Fazakas Miklós
- ISBN-10: 9632074807
- ISBN-13: 978-9632074801 / 9789632074801
- Bogáti Fazekas, Miklós, d. 1592.
- Szabó, Géza.
- Gilicze, Gábor.
- Dán Róbert, 1936-1986. Bogáti Fazekas Miklós.
- [Budapest] : Magyar Helikon, 1979.
- 286 p. : music ; 24 cm.
Előszó:
Olyan mai Bogáti-szöveget kívántam kialakítani, mely - a hajdani szerző szándéka szerint - bárki számára irodalmi értékű verseket nyújt. Ezek forrása a Péchi Simon-énekeskönyv (Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542-1840), 33.). A szövegek mai nyelvhez és helyesíráshoz való közelítését tűztem ki célul, az eredetit szóról szóra követtem, csak nyolc-tíz esetben iktattam be érthetőbb vagy ízlésesebb szinonimát. A nyelvjárási és régies szóalakokat (pl. tü, kazdag, kedig, miá stb.) az akkor is létezett, de ma egyedül irodalmi formára (ti, gazdag, pedig, miatt) módosítottam. A nem autográf kézirat személy- és helyneveit az 1975-ös ökumenikus Zsoltárok könyve-kiadás szóalakjaihoz igazítottam, pl. Asaf helyett Ászáf szerepel. Az írásjelek - főként soron belüli - értelmező használatát a nyelvi és ritmikai szerkezet világos tagolásához láttam szükségesnek. Egyszóval az elidegenítő effektusok eltávolításával a műegész versszerzői és egyben költői értékeire hívnám fel a figyelmet emez első teljes kiadásban.
Gilicze Gábor
Tartalom:
Ecce poeta: egy igazi költő lép elénk a messzi múltból. Nevét az irodalomtörténet mindig számon tartotta, amióta csak magyar irodalomtörténet létezik, de első említésétől napjainkig tartott a vita, hogy hány személyt is rejt a név, amely kinyomtatott históriás énekek és kiadatlan kéziratok, versgyűjtemények és teológiai értekezések címlapján bukkant fel. Az európai eszmetörténetben egyedülálló, radikális és egyéni nézeteket valló teológus körül újra meg újra fellángolt az örökösök csatája: voltak, akik rajongó szombatosságát bizonygatták, mások hithű unitáriusként ünnepelték. A jó szándékú tévedések és tudatos átértékelések kusza szövevénye eltakarta az életművet. Most, hogy négyszáz év múltán versei először jelennek meg önálló kötetben, méltatlanul elfeledett költészete váratlan fénnyel ragyog fel, ahogy a kincs a kutatóárok cseréptörmelékei között. Bogáti Fazakas Miklós magyar psalteriuma 1582-1583-ban keletkezett, negyedszázaddal korábban, mint Szenci Molnár Alberté, amelyet a köztudat az első teljes magyar zsoltárkönyvként tart számon. Ellentétben Szenci Molnárral, aki németből fordított, és verselésében francia mintát követett, Bogáti a zsoltárszöveg több latin és görög verziójából választotta ki - tudós kommentárok segítségével - a meggyőződésének, mondanivalójának leginkább megfelelő változatot, és a közös éneklésre szánt verset kora elterjedt magyar vagy magyarrá vált dallamaira formálta. Radikális antitrinitárius elveihez híven a zsoltárokat mindig az Ószövetség történelmi időhatárai között értelmezte: Dávid király küzdelmeit és dicsőségét nem tekintette Krisztus szenvedései és megdicsőülése előképének - de éppen ezért bátran és természetesen azonosult az űzött majd győző király érzéseivel. A kifejezés szabadsága áthevíti az elbeszélést, amely híven követi az ószövetségi történelem hagyományozott eseményeit: a zsoltárátköltésekben az üldözött ember - a hitéért menekülésre kényszerült költő - kétségbeesése, dühe, elszántsága feszül, a győzelmében reménykedő mámora lüktet. És az emberi kreatúrának ezek a tiszta formájukban ma alig ismert alapérzései a közös éneklés természetes hangján szólalnak meg, otthonos melódiával, az élőbeszéd hangsúlyaihoz simuló versekben. A bibliai kifejezések leleményes tükörfordítása a régi erdélyi nyelv ízes szavaival elegyül. A XVI. század tudós költője a "jámborok" megaláztatásáról és a "latrok" gógjéről ad hírt, rettenetes világról. Mai olvasója mégis szinte irigyli a költői megszólalás telten csendülő hangjáért - a szenvedésekben is meglelhető harmóniáért.
Bogáthi Fazekas Miklós | |
Született | 1548. december 4. Torda |
Elhunyt | 1592 vagy 1598 körül Kolozsvár |
Foglalkozása | lelkész, költő, pedagógus |
Bogáthi Fazekas Miklós, névváltozat: Bogáti (Torda, 1548. december 4. – Kolozsvár, 1592. vagy 1598 körül.) unitárius lelkész, költő, tanár.
Hosszabb verses munkáinak többsége világi tárgyú história, melyek nyomtatásban is megjelentek; közülük ötöt ókori szerzőktől vett át, többnyire görög eredetiből fordította. Három vallásos tárgyú verses munkája – az Énekek énekének átköltése (1584), a Jób könyvének parafrázisa (1586) és az 1580-as években készített teljes magyar nyelvű psalterium – kéziratban maradt.
A teljes zsoltárkönyvet elsőként Bogáti Fazekas Miklós ültette át verses alakban magyarra. Feltehetően valamilyen latin forrásból dolgozott, hiszen héberül nem tudott. Az eredeti szöveg zsidó szelleméhez jobban ragaszkodott, mint kortársai, ezért a szombatosok is elfogadták ótestamentumi hangulatú fordítását.
Görög és latin szerzők nyomán megírta több nevezetes ókori asszony esetét, Aspasia házasságának históriáját, Demeter makedon király életét, továbbá Nagy Sándor, Hannibal és Scipiohadvezéri vetélkedésének történetét. Főként Lukianosz és Plutarkhosz munkáit kedvelte. A régi magyar írókhoz hasonlóan ő sem nevezte meg, hanem inkább leplezni igyekezett forrásait.
Kéziratban: Énekes könyve (Psalterium) Jancsó-codex? 1579-ből való unitarius énekek, melyeket a szombatosok átvettek; Bogáthi-codex az Erdélyi Múzeumban, mely 1608-ban készült: Paraphrasis Libri Job és Szent Dávid Zsoltárénekei; irta Jézus Krisztus historiáját és a Mennyei jelenésekről magyarázatot.
Fazekas Miklós Bogáthi (Turda 1548 – Kolozsvár, 1592) was a Transylvanian Unitarian and Sabbatarian. He had been a teacher in Turda before the 1579 death of Ferenc Dávid. After he associated with the Szekler Sabbatarians who were later persecuted by the Calvinist bishop István Geleji Katona.
Psalterium (instrument)
Psalterium /sɒlˈtɪəriəm/, or tambourin à cordes, is a stringed musical instrument, the name of which is synonymous with the psaltery. In specific usage, this name denotes a form of long psaltery that is tuned to provide drone chords. Sometimes called a "string drum," though not to be confused with a friction drum also called a "string drum," it is usually used as rhythm accompaniment with a form of tabor pipe. It is also known as tambourin de Béarn or Tambourin de Gascogne in French, ttun-ttun [cunˈcun] (for the sound emitted) in Basque, salmo in Spanish, and chicotén in Aragonese.
Some authors have called into question the inclusion of the Pyrenean stringed drum under the name of psalterium.
(gör.-lat., héber nebel), ama hangszerek egyike, amelyekkel a héberek az istentiszteletben a zsoltárok énekét kisérték; innen magyarázható, hogy a Codex Alexandrinusban a biblia zsoltárgyüjteménye fölött a P. felirat áll. Később a keresztény-korban minden zsoltáros könyvet, melyet istentiszteleti célokra használtak, neveztek igy. Említésre méltók a P.-ok díszes iniciálé rajzai. - P. Mariae, Mária zsoltárkönyve. Ritkábban használt elnevezése az olvasónak (rózsafüzérnek), mert ebben a 150 zsoltár helyett 150 Üdvözlégy Máriát imádkoznak a boldogságos szűz Mária tiszteletére.