Benedek Elek a mesék, balladák, mondák földjén, az Erdővidék egy kis falujában született 1859-ben. Az Erdővidék a Székelyföld legeldugottabb tája. Szelíden emelkedő hegyek veszik körül észak, kelet és dél felől, csupán nyugati oldalán mutatkozik egy kis kilátás más vidékre. "Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken, s a legszebb - írja róla Benedek Elek. - Gyerekkoromban alig hatszáz lakója volt, s ennek is a jó felerészét az én nemzetségem tevé." Több mint száz évre emlékezik vissza Benedek Elek Édes anyaföldem című önéletrajzi írásában, s emléke ebben a száz évben sem halványodott. Ritkán adatik meg meseírónak, hogy a neve ennyire elevenen fennmaradjon, sorsa pedig ugyancsak figyelemre méltó, a kort idéző. Tragikus, majdhogynem hősi élete sok tekintetben példát mutató még a dédunokák számára is. Kisbaconban, itt ebben a kis falucskában, Erdély közepén áll ma is az emlékháza, melyet iskolák, gyerekcsoportok és nevének tisztelői keresnek fel nap nap után. Ő akkor ment haza Pestről kis falujába, amikor onnan kétszázezer kivándorlóval találta szembe magát, akkor tanult meg románul, amikor ezt nem vették tőle jó néven, hogy a román népmeséket fordíthassa magyarra, s szerkesztette a Cimborát, ezt a közkedvelt gyerekújságot, míg anyagi okokból meg nem kellett szüntetni. Aznap, amikor erről beszámolt barátjának, Szentimrei Jenőnek, kiesett a toll a kezéből, agyvérzést kapott, és meghalt.
A mai gyerekek több, mint hárommillió példányban találkozhattak nevével, műveivel, utoljára a Magyar mese- és mondavilág három kötetével, melynek szépséges székely nyelvezete különös élményt nyújt az olvasónak. Benedek Elek azt mondotta, hogy ha a vadász nyúlra lő, akkor ő a nyúl pártján van, de ha a nyúl káposztába harap, a káposztát védi. Életével, emberi harcaival és a gyerekirodalom iránti rajongásával tudott ilyen példaképszerűen fennmaradni ekkora időn át. Ez a könyv sok érdekes képet tartalmaz, elsárgult, múlt századi fényképeket és későbbi tájképeket az Erdővidékről, Benedek Elek síremlékről és a kisbaconi emlékházról. 

Tartalom / Contents:

About the Author:

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.

Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.

1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

Benedek Elek, western name order "Elek Benedek" [Hungarian], Born on (30 September 1859 – 17 August 1929) was a Hungarian journalist and writer, widely known as "The Great Folk-Tale Teller" of The "Szekely_Hungarian" Fairy-Tales.