Bartók Béla: Two Elegies (1908-1909) / Editio Musica Budapest Zeneműkiadó / 1955 / Bartók Béla: Két elégia (1908-1909)

Paperback
Made in Hungary

Setting: Piano

Period: 20th Century

Language: Hungarian, German

Length: 20 pages

Format: B/4 (24,3 x 33,6 cm)

Weight: 0.09 kg

Published: 1955

Publisher: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Item number: 2128

ISMN: 9790080021286 / 979-0080021286

Hangszer/letét: Zongora

Korszak: XX. század

Nyelv: magyar, német

Terjedelem: 20 oldal

Formátum: B/4 (24,3 x 33,6 cm)

Súly: 0,09 kg

Első megjelenés: 1955

Kiadó: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Katalógusszám: 2128

'The Two Elegies are typified by Romantically exuberant, orchestral and full piano writing. Elegy No.1 was written in February 1908. The ternary reprise form is concealed by the voices in Bartók's varied piano writing that proliferate like luxuriant foliage. In the 'Grave' theme of the first section an important role is given to jumps of open fourths (presumably based on his recent folk music experiences), and these are also to be found in the fugato reprise of the theme. Elegy No.2 was written almost two years later, in December 1909. The entire composition is defined by the five falling notes that Bartók fashioned by inverting the Stefi Geyer motif also found in Elegy No.1. Paired with this motivic unity is a harmonic world reflecting Debussy's influence, and piano writing reminiscent of the Romantic repertoire.'

'A két elégiát a romantikusan túláradó, zenekarszerűen telt zongora-faktúra jellemzi. Az 1. elégia 1908. februárjában keletkezett. Háromtagú formáját elhomályosítják Bartók változatos zongorafaktúráinak buja növényzetként indázó szólamai. Főrészének Grave-témájában fontos szerephez jutnak a - feltehetőleg friss népzenei élményeken alapuló - tisztakvart-lépések, melyek a téma fugato-visszatéréséből sem hiányoznak. A 2. elégia majdnem két évvel később, 1909 decemberében íródott. A kompozíció egészét meghatározza az a legördülő öt hang, amelyet Bartók az 1. elégiában is hallható Geyer Stefi-motívum megfordításából alakított ki. Az egységes motivikához hol Debussy hatását tükröző harmóniavilág, hol a romantikus zongorairodalmat felidéző faktúrák társulnak.'

Contents / Tartalomjegyzék