Bartók Béla - SZEMTŐL SZEMBEN / Tallián Tibor / Gondolat Kiadó, Budapest 1981 / Paperback  

ISBN: 963280967X

Printed in Hungary

Pages 339

„Erősen hiszem és vallom, hogy minden igaz művészet a külvilágból magunkba szedett impressziók - az „él- mény"-ek hatása alatt nyilvánul meg. Aki azért fest egy tájképet csakhogy épen tájképet fessen, aki azért ír egy szimfóniát csakhogy épen szimfóniát írjon, az legjobb eset- ben is nem egyéb jó mesterembernél. Nem tudok másképen művészeti terméket elképzelni, mint alkotója határtalan lel- kesedésének, elkeseredésének, bánatának, dühének, bosz- szujának, torzító gúnyjának, szarkazmusának megnyilatko- zását.
Azelőtt nem hittem, míg magamon nem tapasztaltam, hogy valakinek művei tulajdonképpen életrajznál pontosabban jelölik meg életének nevezetes eseményeit, irányító szen- vedélyeit. Persze csak igazi és igaz művészről beszélünk." (Bartók Béla, 1909)

Sokáig nehéz volt Őt elismerni, s máig komoly vitákra ad okot. Nagyszentmiklóson született, tanulmányait Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban végezte, Erkel László tanítványaként. 18 évesen a budapesti Zeneakadémia hallgatója lett, zongora szakon. Első külföldi turnéját 1903-ban tartotta, amin Kossuth-szimfónia című művét mutatta be. Ezután Dohnányi Ernőnél képezte tovább magát, 1907-től pedig a Zeneakadémia zongoratanára lett. Korai kompozíciói Brahms, Schumann, a késői Wagner, Liszt és Dohnányi zenéjével mutatnak rokonságot. Az 1910-es évek végén az Operaház mutatta be „A fából faragott királyfi” c. táncjátékát és „A kékszakállú herceg vára” c. operáját, melyek sikert jelentettek számára. Érdeklődése ezután a népzenekutatás felé fordult, Kodály Zoltánnal együtt tíz éven keresztül járta az országot, népdalokat gyűjtve. A magyar mellett más nemzetiségek zenéi is foglalkoztatták, román, szlovák és arab népzenét is kutatott. Népzenei elemekből építkező szerzeményeire sokáig nem figyeltek fel. Nem volt egyszerű, mint a neki népdalokat éneklő emberek. Érzékeny természetének megfelelően emberi kapcsolatait is korlátozta. Amerikában is magyar volt, és igyekezett távol tartani magát mindenkitől. A 20-as években koncertkörútjai során beutazta az egész világot, és megkezdte népzenegyűjtésének tudományos feldolgozását. 1923-ban írta Táncszvit, ’30-ban a Cantata Profana című műveit. Műveit disszonáns, válsághangulatot kifejező hangzásvilág jellemezte, amit abban az időben sokan elutasítottak. Fiatal előadóművészek és kritikusok révén mégis lehetővé vált, hogy bemutatásra kerüljenek. Az 1930-as években készült zenéit és írásait viszont már elismeréssel fogadták. „Mai ember, minden idők legvadabbikának embere, próbálj mindenek előtt ember lenni; s ha felfogtad, mit jelent embernek lenni, csak akkor törődhetsz hazával, társsal és baráttal” – mondta1935. januárjában. Öt évvel később, 1940-ben politikai okok miatt elhagyta az országot, és az USA-ba költözött. A Bostoni Szimfonikusok felkérésére már a tengerentúlon írta meg a Concertót, illetve Yehudi Menuhinnak a hegedű szólószonátát. A háború után haza kívánt térni, de ebben súlyos betegsége, majd halála meggátolta. 1945. szeptember 21-én fokozódó rosszulléte miatt a West Side Hospital-be került, és s szeptember 26-án déli 12óra előtt elhunyt. Temetésén csak néhány ember vett részt. Majd 42 év elteltével nyugodhatott meg, mert hamvait hazahozták, s a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra 1988. július 7-én

Sorozatcím: Szemtől szemben

Kiadó: Gondolat

Kiadás éve: 1981

Kiadás helye: Budapest

Nyomda: Dabasi Nyomda

ISBN: 963280967X

Kötés típusa: ragasztott papír

Terjedelem: 339 oldal

Nyelv: magyar

Méret: Szélesség: 12.00cm, Magasság: 18.00cm

Súly: 0.30kg