Bartók Béla: Rumanian Dance for orchestra / pocket score / Edited by Dille, Denijs / Editio Musica Budapest Zeneműkiadó / 1981 / Bartók Béla: Román tánc zenekarra / kispartitúra / Szerkesztette Dille, Denijs

Setting: Symphony Orchestra

Series: EMB Study Scores (pocket scores)

Period: 20th Century

Length: 44 pages

Format: A/5 (14,2x20)

Weight: 0.064 kg

Published: 1981

Publisher: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Item number: 40032

ISMN: 9790080400326 / 979-0080400326

Hangszer/letét: Szimfonikus zenekar

Sorozat: EMB Study Scores (kispartitúrák)

Korszak: XX. század

Terjedelem: 44 oldal

Formátum: A/5 (14,2x20)

Súly: 0,064 kg

Első megjelenés: 1981

Kiadó: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Katalógusszám: 40032

'Bartók wrote 'Two Rumanian Dances' for piano, op.8a in 1909-1910 and arranged the first of the pair for orchestra in time for a concert on 12 February 1911. The highly positive reviews of the premiere describe the dance as brilliantly orchestrated, bizarre in its harmonies, and orgiastic in its conclusion. The A sections of its ABA form insistently repeat a four-bar theme that is itself composed of internal repetitions. Bartók maintains interest in the material by varying the orchestration, and, in the final section, with sudden breaks and changes in tempo. The slow middle section has a more vocal and impassioned emotional quality than the mechanistic dance that surrounds it. Bartók wrote in 1931 that although the work was inspired by Rumanian folk music, the themes were entirely his own.'

'A 'Két román táncot' (op.8a) Bartók 1909 és1910 között írta zongorára, és az elsőt táncot egy 1911. február 12-i koncertre dolgozta át zenekarra. A bemutató felettébb pozitív kritikái a táncot mint briliánsan hangszerelt, bizarr módon harmonizált, orgiasztikus zárású művet jellemzik. Az ABA forma A része kitartóan ismételget egy négy-ütemes témát, amely maga is belső ismétlésekből épül. Hogy az érdeklődést fenntartsa, Bartók többféleképpen hangszereli a témát, és a záró részben hirtelen szüneteket és tempóváltásokat vezet be. A középrész vokálisabb jellegű és szenvedélyesebb hangú, mint az azt körülvevő gépies tánczene. Bartók 1931-es nyilatkozata szerint a mű, bár román népzenei ihletésű, a szerző saját témáit dolgozza fel.'