Bartók Béla: An Evening in the Village - Slovak Peasant Dance / Transcribed by Váczi Károly / Editio Musica Budapest Zeneműkiadó / 1967 / Bartók Béla: Este a székelyeknél - Tót legények tánca / Átírta Váczi Károly

Paperback
Made in Hungary

Setting: Viola and piano

Series: Bartók Transcriptions for Music Students

Period: 20th Century

Language: Hungarian, English, German

Length: 12 pages

Format: Bach (23 x 30,2 cm)

Weight: 0.068 kg

Published: 1967

Publisher: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Item number: 5453

ISMN: 9790080054536 / 979-0080054536

Hangszer/letét: Brácsa és zongora

Sorozat: Bartók-átiratok zeneiskolásoknak

Korszak: XX. század

Nyelv: magyar, angol, német

Terjedelem: 12 oldal

Formátum: Bach (23 x 30,2 cm)

Súly: 0,068 kg

Első megjelenés: 1967

Kiadó: Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Katalógusszám: 5453

Both pieces in the present volume are transcriptions from Bartók’s Ten Easy Piano Pieces, a series composed for pedagogical purposes in 1908. Their themes are reminiscent of Hungarian and Slovak folk songs, although they are not authentic folk melodies. As Bartók explained in an American interview, An Evening in the Village was „an original composition that is ... with themes of my own invention but ... the themes are in the style of the Hungarian╩Transylvanian folk tunes. There are two themes. The first one is a parlando-rubato-rhythm and the second one is more in a dance-like rhythm. The second one is more or less the imitation of a peasant flute playing.” An Evening in the Village has become one of Bartók’s most popular works, which the composer himself was fond of playing at recitals. In 1931 he also orchestrated it as no. 1 of Hungarian Sketches.

A jelen kötetben közreadott két átirat Bartók 1908-ban pedagógiai céllal komponált zongorada- rab-sorozatából, a Tíz könnyű zongoradarabból származik. Mindkét darab témái népdalszerűek, de nem valódi népi dallamok. Amint Bartók egy amerikai interjúban elmondta, az Este a székelyeknél “eredeti kompozíció, azaz témái sajátjaim, de ezek a témák az erdélyi magyar népdalok stílusát követik. Két témája közül az első parlando-rubato ritmusú, a másik inkább táncritmusú ” többé-kevésbé egy paraszti furulyázás imitációja”. A rendkívül népszerű darabot, amelyet maga Bartók is előszeretettel játszott hangversenyein, a zeneszerző 1931-ben zenekarra is meghangszerelte, a Magyar képek 1. számaként.