Az őz, Disznótor by Szabó Magda / Two Hungarian novels / Két regény / Szépirodalmi Könykiadó Budapest 1983 / Hardcover

HARDCOVER 1983

ISBN: 9789631524109  /  978-9631524109

ISBN-10: 9631524108

PAGES: 443

PUBLISHER: Szépirodalmi Könykiadó

LANGAUGE: HUNGARIAN / Magyar

About the Author:

Szabó Magda Debrecenben született, itt végezte középiskolai és egyetemi tanulmányait. 1940-ben doktorált latin és magyar szakon. 1940-től 1944-ig tanár volt, később rövid ideig kultuszminisztériumi tisztviselő, 1950 után ismét tanár, 1959 óta az irodalmi alkotásnak él. Írói tevékenységét a Magyarok és az Újhold hasábjain megjelent versekkel kezdte; három verseskötetet adott ki ( Bárány, 1947; Vissza az emberig, 1949; Neszek, 1958), majd 1975-ben Szilfán halat címmel jelentek meg összegyűjtött versei. Csaknem tízéves kényszerű hallgatás után jelentkezett Freskó című regényével (1958), amelyet nyomban nagy elismerés fogadott: a kritika lelkesedése találkozott a közönségsikerrel. Akárcsak a Freskó-t, későbbi regényeit is elmélyült és eredeti lélekrajz, a morális kérdések iránti érzékenység, gazdag mesélőkedv, gondos nyelvművészet jellemzi.

(A legfontosabbak: Az őz, 1959; Disznótor, 1960; Pilátus, 1963; A Danaida, 1964; Mózes egy, huszonkettő, 1967; Katalin utca, 1969; Abigél, 1970; Ókút, 1970; A szemlélők, 1973; Régimódi történet, 1977). Sokoldalú író: elbeszéléseit Alvók futása (1967), színműveit és rádiójátékait Eleven képét a világnak (1966), Az órák és a farkasok (1967), Erőnk szerint (1980), útijegyzeteit Hullámok kergetése (1965), Zeusz küszöbén (1968), tanulmányait Kívül a körön (1980) címmel gyűjtötte kötetbe. Írt ifjúsági regényt ( Sziget-kék, 1959; Álarcosbál, 1961; Születésnap, 1962), verses mesét ( Bárány Boldizsár, 1956), filmet ( Vörös tinta, 1959). József Attila- és Kossuth-díjjal tüntették ki.

Az őz (1959) vádirat mindenki ellen, aki vétkes egy ember emberi mivoltának elpusztításában: gyilkosok és áldozatok regénye ez a könyv. Gyilkos Józsi, a "Három Huszár" kocsmárosa, és gyilkos Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De e két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amely iszonyatba fullasztotta a színésznő gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s kipusztított Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forró-hidege süt.

Hungarian Summary:

Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: …míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

„A Disznótor fedett aknamező, mindazé, aminek elemeit későbbi pályámon annyiszor felhasználom, olyan alapkönyv, amelynek kincsestárából napjainkig gazdálkodtam. Ha úgy tetszik: Mykene, Agamemnon felbontott sírjával. A siker és támadások, a pozitív olvasói és szakmai válasz hatására a Jókai Színház megkért, írjam a regényt színpadra, ez fordulópont volt pályámon, akkor jegyződtem el a drámaírással is. Ajtay Andor volt a Kígyómarás címmel létrejött színdarab rendezője. Kirobbanó siker lett, be is tiltották, mihelyt a kulturális területet ellenőrző illetékes megnézte. Engem viszont már nem lehetett betiltani, a nyugati sajtó és a nemzetközi PEN már figyelte, mi történik velem. A könyv kétféle fogadtatása forróból hidegbe és hidegből forróba mártogatott, megviselt, de büszke is voltam rá.”