Az égbelátó by Móra Ferenc / Móra könyvkiadó 2003 / Illustrated by Békés Rozi / Hardcover 2nd edition / Zsiráf könyvek

Hardcover 2003

ISBN-10: 9631178153

ISBN: 9789631178159 / 978-9631178159

PAGES: 62

PUBLISHER: Móra könyvkiadó

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

!!! Condition of this book is USED LIKE NEW !!!

Hungarian Description:

"Barinkai tanár úr egyszer az esztendő vége felé azzal lépett be az iskolába: - Aki az idén a legderekabb legény lesz köztetek, az kap tőlem egy égbelátót." Vajon mi lehet az az égbelátó, és ki lesz az a derék, aki megnyeri? Móra Ferenc szegénygyerek-korának emlékei meseszerűek a mai olvasó számára, erkölcsi üzenetük azonban a jóság, a megértés örök példázata. 

About the Author:

Ferenc Móra was born in Kiskunfélegyháza, into a financially poor family. His father Márton Móra was a tailor, and his mother Anna Juhász was a baker. He acquired his formal education under the most extreme hardships because of the financial poverty of his family. At the Budapest University he earned the degree of Geography and History education but worked as a teacher only for one year at Felsőlövő, Vas county. He was a prominent figure of youth literature in Hungary. His parallel career of museology started in 1904 at the combined library and museum of Szeged serving the county capital of Szeged and its surrounding Csongrád county. He was appointed as the director of the combined library and museum of Szeged and Csongrád county in 1917 and served in that post as director until 1934, when he died, aged 54, at Szeged. Today the museum is named in his honor as the "Móra Ferenc Muzeum" which can be seen on the internet at many websites.

Móra Ferenc - Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amelyik nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.